Dobrossy István - G. Jakó Mariann: A gazdasági élet dokumentumai a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara irataiban - Acta Archivistica 7. (Miskolc, 2000)

g) Idegenforgalom, kiállítások szervezése Az I. világháború után a kamarának egyedülálló kezdeményezései voltak az idegenforgalom fejlesztésére. Felismerte, hogy a Trianon utáni megváltozott körülmények felértékelik az idegenforgalom szerepét e térségben és a Mátra, a Bükk egyedülálló természeti szépségei, növekvő számú gyógyfürdője megfelelő tervezéssel a térség fejlesztésének jelentős tényezője lehet. 1925-ben határozták el egy idegenforgalmi koncepció kidolgozását, mellyel Wittich Andor főtitkárt bízták meg. Wittich Andor 1925 decemberében hívta össze az érdekelteket (törvényhatóságok, idegenforgalmi egyletek képviselőit, szálloda és fürdő tulajdonosokat) és elfogadták a Bükkalja, Mátraalja idegenforgalmi fejlesztési koncepcióját. Konkrét határozatok születtek a továbblépésre: a törvényhatóságoknak és a kamarának javasolták, hogy bízzanak meg egy tisztségviselőt idegenforgalmi feladatok ellátásával, és ami ennél is lényegesebb volt: elhatározták a Felsőmagyarországi Idegenforgalmi Szövetség létrehozását.(Az 1912-ben Kassán megalakult idegenforgalmi szövetség megszűnt). A kamara és személyesen Wittich Andor sokat tett azért, hogy 1926 februárjában a kamara székházában megalakulhatott az Eszakmagyarországi Idegenforgalmi Szövetség. Az alakuló ülésen Wittich olvasta fel a szövetség általa készített munkaprogramját. A szövetség tisztikarában jelentős szerepet kapott a kamara vezetése: Neumann Adolf, Allender Henrik és Wittich Andor is. A kamara a későbbiekben is fontos feladatként kezelte a térség idegenforgalmi problémáit, támogatta a szövetség ilyen irányú tevékenységét. így pédául: 1930-ban a Lillafüredre tervezett nemzetközi autóbuszjárat ügyében emelt szót a miniszternél, hogy az útvonal ne kerülje el Miskolcot, vagy többször szorgalmazta a lillafüredi erdei vasút fejlesztését. A kamara különféle kiállítások, programok szervezésével hívta fel a figyelmet egy-egy gazdasági ágra, vagy kérdéskörre. Ezek látványos, a széles közvélemény számára is érdeklődést kiváltó rendezvények voltak. Ilyen volt pl. az 1888-ban megrendezett borkiállítás és verseny, az ezredéves kiállítás megszervezése, a Magyar Hét eseménysorozata. Az első Magyar Hét rendezvényeit 1928-ban szervezte meg a kamara a helyi termékek bemutatására, a másodikat 1930 őszén. Ez utóbbin már 2109 kirakattal, 1504 kereskedő és iparos (főleg kisipar, kiskereskedelem)vett részt. A fenti két téma az iktatott iratokhoz készült összevont mutató alapján kutatható.