Dobrossy István - G. Jakó Mariann: A gazdasági élet dokumentumai a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara irataiban - Acta Archivistica 7. (Miskolc, 2000)

c) Védjegy lajstromozás Már az 1868. évi VI. tc. 3. §-a kimondta, hogy a kamaráknak kötelessége a letett árubélyegekről, mintákról pontos lajstromot vezetni. Ez alapján két törvény is szabályozta a védjegyek pontos nyilvántartását: az 1890. évi II. tc. és az 1895. évi XLI. tc. A törvények szerint minden cég köteles volt az illetékes kamarának bemutatni termékének védjegyét, melynek egy példányára rávezették a lajstromozás adatait és elhelyezték a kamara irattárában. Ezért a tevékenységéért a kamara díjat szedett, ami bevételeit növelte. A védjegy lajstromozásra külön helyiséget kellett biztosítani és ezt a munkát csak egy erre a célra felesketett kamarai alkalmazott végezhette. (A miskolci kerület első ilyen felesketett áruvédjegy lajstromozója, dr. Szentpály István kamara titkár, később Miskolc város polgármestere, volt.) A védjegy ügyek érdekes, látványos részét képezik a kamarai levéltárnak. Nem alkotnak külön sorozatot, így a jegyzőkönyvek és az iktatott iratokhoz készült összevont mutatók alapján kutathatók.