Dobrossy István - G. Jakó Mariann: A gazdasági élet dokumentumai a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara irataiban - Acta Archivistica 7. (Miskolc, 2000)

A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara szervezeti felépítése és működése A kamara működését - fennállásának teljes ideje alatt - döntően az 1868. évi VI. tc. határozta meg, melyen a későbbiekben, elsősorban az 1934. évi XX. tc. révén, csak kisebb módosításokat hajtottak végre. A kamara tevékenységét a fenti törvények által megfogalmazott ügyrendek szabályozták. Ezek megváltoztatásához, módosításához minden esetben miniszteri jóváhagyás volt szükséges. A kamara legfontosabb szerve a rendes (közös) ülés volt. Ez a kamarai önkormányzat legfőbb fórumát jelentette. Jogköre kiterjedt minden határozathozatalt igénylő kamarai ügyre, az elnök és a tisztviselők megválasztására, az éves költségvetés elosztására, a zárszámadások elfogadására, az ügyrend és a különféle szabályzatok megalkotására és módosítására. Minden hónapban legalább egyszer tartottak rendes ülést, melyek többnyire nyilvánosak voltak és melyeken a bel- és kültagok, valamint a levelező tagok egyaránt részt vettek. Az ülést mindig az elnök vezette az általa meghatározott tárgysorozat szerint, távollétében az alelnökök vették át ezt a szerepet. A rendes ülések mellett összehívtak ún. rendkívüli üléseket is az elnök vagy hat kamarai tag írásban benyújtott indítványára. Az üléseken érvényes határozathozatalhoz legalább 12 szavazásra jogosult tag jelenlétére volt szükség.

3 A kamarai ügyeknek a közös ülésekre való előkészítésére osztály üléseket kellett tartani. Az alaptörvény által meghatározottan két osztály működött: a kereskedelmi és az ipari osztály. A kamara működésének első két-három évtizedében főleg az osztályüléseken folyik az érdemi munka, hiszen itt készítették elő /Vették alapos vita alá az ügyeket, a közös ülések már többnyire csak ezek elutasítására vagy elfogadására szorítkoztak. A kamarai munka szakszerűbbé tételére, a fontosabb ügyek érdemleges előkészítésére a kamara teljes ülése szakcsoportokat alakított. Ide nemcsak kamarai tagokat osztottak be, de meghívták azokba egyes szakmák, gazdasági ágak kiváló képviselőit, szakértőit, aki nem voltak kamarai tagok. E szakcsoportok nemcsak a kamarai ülések elé kerülő ügyeket véleményezték, hanem maguk is vetettek fel a kamara illetékességébe tartozó aktuális, megoldást igénylő kérdéseket. A gazdasági és egyéb viszonyok változásával a kamara időnként szüntetett meg vagy szüneteltetett egy-egy szakcsoportot. Az 1880-as megalakuláskor a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara csupán 3 szakbizottságot hozott létre és működtetett: a vám- és adóügyit, a kereskedelemügyistatisztikait és a belügyit. Később ez a szám jelentősen bővült. Az 1920-as évek köze3 Sugár J. 1905.65-72. pp.