G. Jakó Mariann - Hőgye István: Választási dokumentumok a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban 1848-1948 - Acta Archivistica 6. (Miskolc, 1999)

Bevezető A modern magyar alkotmányosság kiindulópontját az 1848-as törvények jelentették. Két cikkely foglalkozott az országgyűlési képviselőválasztással, teljesen új helyzetet teremtve a választások történetében. Az 1848: IV. tc. hároméves ciklusokat állapított meg az országgyűlésnek, az V. tc. pedig kimondta a követeknek népképviselet útján történő választását. A törvény bevezette az aktív választójogot, pontosan megszabva a választójogosultság feltételeit. E szerint a választójog kiterjedt minden 20 évet betöltő állampolgárra, aki bevett vallásfelekezethez tartozott és bizonyos vagyoni cenzusnak megfelelt. A cenzus alsó határát 300 ft. értékű ház vagy föld, 1/4 telek, saját gyár, műhely vagy legalább egy segéd alkalmazása, ill. évenkénti 100 ezüst ft. jövedelem képezte. Jövedelemre való tekintet nélkül választhattak az orvosok, mérnökök, tudósok, tanárok, gyógyszerészek, lelkészek, jegyzők, tanítók. A megalakuló képviselőház 377 követéből a törvény Miskolcnak 2, Borsodnak 6, Gömörnek 6, Tornának 2, Abaújnak 5, Zemplénnek 8 követ választását tette lehetővé. A megyék választókerületekre való felosztása a kisgyűlés feladata volt, ahol ez nem működött, az alispán elnökletével összehívott küldöttség végezte ezt el, tekintettel a népességre, közlekedési viszonyokra stb. A törvény előírta, hogy végrehajtására, általában minden választással kapcsolatban álló ügy lebonyolítására, véleményezésére egy központi választmányt kell alakítani, melyben az alispán elnöklete alatt minden választókerület arányosan képviselve van. A választmánynak 3 tagú összeíró küldöttséget kellett kijelölni a jogosultak öszszeírására, a szavazás technikai lebonyolítására. Ez volt az első polgári választójogi törvény, annak ellenére, hogy a lakosságnak csak alig 7%-a jutott választójoghoz és a nőket, a szegényebb rétegeket teljesen kizárta ebből. Nem sokkal a törvény megjelenése után elkezdődtek a választási előkészületek. A Miskolcon 1848. április 25-én tartott kisgyűlés meghatározta a legfontosabb felada-