G. Jakó Mariann - Hőgye István: Választási dokumentumok a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban 1848-1948 - Acta Archivistica 6. (Miskolc, 1999)

betöltött férfi és nő szavazati jogot kapott. Ez a törvény fogalmazza meg először a nők választójogát és választhatóságát. A választás községenként, szavazókörönként, közvetlen, titkos szavazással történik. A legközelebbi választásokat már a tanácsköztársaság alatt bonyolították le, amikor minden 18. életévét betöltő férfi és nő az urnákhoz járulhatott és a nagy városokban, a községek jelentős részében titkos szavazással választották meg a helyi tanácsokat. A tanácsköztársaság bukása utáni első változást a választójogban a Friedrich-féle választójogi rendelet jelentette (5985/1919. ME.). Ez a cenzusok tekintetében még igen óvatos volt, így általános, titkos, kötelező választójogot fogalmazott meg, a korhatár azonban 24 év lett, legalább 6 évi magyar állampolgárság, félévi helyben lakás és a nőknél írni-olvasni tudás volt a követelmény. Az ezt követő 1922. évi választójogi rendelet már komoly visszalépést jelentett az előzőekhez képest. Visszaállította a nyílt szavazásos rendszert, iskolai végzettséghez kötötte a választójogot, a nők választójogosultságát 30 évre emelte és feltétel volt hat elemi elvégzése. A titkos választójogot csupán a szociáldemokratákkal kötött Bethlen-Peyer paktum következményeként a nagyobb ipari városokban hagyták meg. A nagyobb városokban bevezették az ún. lajstromos vagy ajánlási rendszert, ami szerint a kerületekben legalább 1500 , egyéni választókerületben pedig 500 választópolgár által aláírt ajánlásra kellett szert tenni. Az új választójogi törvény 1925-ben született meg, ami lényegében nem sokat változtatott az előző rendeleten. A törvény változatlanul hagyta a férfiak és nők választójogát, a műveltségi cenzust, a titkos szavazást pedig csak a nagyvárosokban tette lehetővé. Az ajánlási rendszer általános lett, így a hivatalos jelölteken kívül más jelölteket is állíthattak a választók. Kétségkívül az ajánlási ívek számos visszaélést is lehetővé tettek. E törvény alapján három képviselőválasztást is tartottak: 1926 decemberében, 1931 júniusában és 1935 március-áprilisában. A borsod megyei választmány a világháború után területileg átalakított megyében kilenc választókerületet szervezett és a korábbiakhoz hasonlóan megkezdte a választójogosultak összeírását. Ennek eredményeképpen 1925 februárjában az edelényi kerületben 10.361, a mezőcsáti kerületben 3782, a mezőkeresztesi kerületben 7741, a mezőkövesdiben 11.250, az ónodiban 11.966, az ózdiban 8561, a sajószentpéteriben 13.373, a felediben 1959, a putnokiban 3978 szavazót vettek fel.

15 Az 1926-ban sorra kerülő választásokon különösen nagy erővel folyt az előkészítés, hogy az egységes párt, mint kormánypárt, lehetőleg ellenjelöltek nélkül legyen választható. Zemplénben és is B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 903. 2 kpv. Jegyz./1925.