Rásó József: 1956 dokumentumai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban - Acta Archivistica 5. (Miskolc, 1998)

ELŐSZÓ Az intézmény közel fél évtizede indította útjára azt a sorozatát, amelyben egy téma válogatott levéltári dokumentumait teszi közzé. Az iratokhoz készült bevezető tanulmány nem értékel, nem minősít, csupán tájékoztató jellegű. Ennek ellenére egy-egy téma feldolgozója érzi, hogy a magyar történelem sorsfordulói, egyes eseményei, azok megítélése és minősítése a mai napig sem egységes. Ez érzékelhető volt az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot bemutató kötetünkben, de jellemző az első világháborúra, azt ezt követő Tanácsköztársaságra, a második világháborúra, az ellenállási mozgalomra, és az ezt követő évekre is. Hasonlóan alakult, tehát nem kivétel az 1956-os forradalom megítélése sem. A valóság sokszínűségét, az utókor minősítését, sokoldalú látását és befogadását „egyszerűsíti" az, amikor a résztvevők, a visszaemlékezők eltávoznak közülünk, így a megmaradt dokumentumok helyett a megmaradt forrásanyagok kerülnek a megítélés középpontjába. A bizonyítékokról viszont gyakran kiderül, hogy bármi oknál fogva sérültek, hiányosak, ami a sokoldalú megközelítést kétségkívül befolyásolja. Ez természetesen nem változtat azon a tényen, hogy az értékrendet, a minősítést hosszútávon a történelem állítja fel, fogalmazza meg, és tükörként tartja elénk. Mindezek ismeretében vállalkozott a szerző 1956 miskolci eseményeinek bemutatására, vagyis - a kiadvány jellegéből következően - a fellelt írásos emlékanyag közzétételére. Az olvasható 88 dokumentum közel fele iratokat, jelentéseket tartalmaz, míg másik fele aprónyomtatványokat, falragaszokat, a kor hangulatát jól visszaidéző nyomdatermékeket tár elénk. Bevezetője mindössze néhány hónapról szól, s ez az időszak 1956 októberének közepétől november elejéig követi nyomon a történéseket. Az okmányok ennél többet mondanak, és tágabb időhatárok között mozognak. Korhangulatot idéznek azok az iratok, jelentések, amelyek 1956 szeptemberében születtek, s valamennyiük a későbbi eseményekben központi szerepet vállaló Műszaki Egyetemen készült. A kötet utolsó dokumentuma 1959. február 4-én kelt, s ez az 1956-ban készült iratok sorsára vonatkozik. Ebből a feljegyzésből kiderül, sokféle oka lehetett és volt is annak, hogy a forrásanyagokat megsemmisítették, vagy „kiselejtezték". Feltétlenül szükség volt az 1956 ok-