Rásó József: 1956 dokumentumai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban - Acta Archivistica 5. (Miskolc, 1998)
1955. evi október 24. napján Huzsvári elvtárs tudomást szerzett a budapesti ellenforradalmi eseményekről. Ezen eseményeket ismertette a pártbizottság dolgozóival, amelyre a munkásszervező bizottságtagjait is meghívtak. Ezen részt vett Földvári Rudolf is. Ez alkalommal ^luzsvariismet kifejtette azt a nézetet,"hogy a naggyülés összehívása veszélyes, azt alátámasztotta a budapesti eseményekkel. Támogatta ot ebben Kaposi József párttag is, s amikor a naggyülés megtart: sa ellen beszelt Turbók ismét felpattant és OpportunistInak, árulónak bélyegezte Kaposit. Kijelentette, hogy nem törődik azzal, egyben a munkasszervezo bizottság nevében is beszélt, hogy a pártbizottság milyen, határozatot hoz, mert ők birják a tömegek bizalmát és mindenáron megtart j ák a gyűlést. Amikor Kovács Kálmán elvtárs felhivta TurbÓKot arra, hogy vállalja-e a felelősséget a következményekért kijelentette, hogy semmiféle következményei nem lesznek a gyűlésnek. Ezen vita a pártbizottság részéről mégis' eredményes volt, ne rt Turbókék^elálltak a naggyülés megtartásátél, de kikötötték, hogy a szervezőbizottság tagjai a gyár dolgozói előtt gyáregységenként röpgyülés keretében ismertetik a követeléseket. A röpgyülásek megtartására' azonban nem került sor, mert a munkásszervező bizottság korábbi propagandája^következtében már nagyobb tömeg gyűlt össze a gyár kapuja ele. Turbók ^Gyula ekkor felállt a kapu tetejére ás ott bemutatkozott, mint a^munkásszervező bizottság vezetője. Amikor kérdést intéztek a tömegből hozzá, hogy ki választotta meg, kijelentette, hogy az most nem fontos és megkezdte állhazafias beszédét. Kijelentette, hogy Ítéljék meg azt, hogy ki beszél abból, amit felolvas. Es ekkor felolvasta a 21 pontos követelést. A tömegből kiabáltak az ottlévő ellenforradalmárok, hogy módosítsák a követelést, ne december 31-re vonuljanak ki a szovjet csapatok, hanem azonnal. Turbók ezt jóváhagyta. Majd ez alkalommal bemutatta a munkásszervező bizottság tagjait s lányegében ezzel megalakította a Dimávagban a nagyüzemi munkástanácsot anélkül, hogy őt vagy társait "megválasztották volna." Ezután ez a bizottság elhatározta, hogy a követeléseket más gyárakban is előkeli vinni.^ így tehát a munkás szervező bizottság határozata alapj^án a követelések eíjutottak a Lenin-Kohászati Müvekhez, a Könnyügápgyárba, a Rehézszerszámgépgyárba, a 'víüszaki Egyetemre, és a követelések alapján az ellenforradalmi szervezkedések az emiitett gyárakban is megkezdőktek. 1956. évi október 25. napján ismét gyűlést tartottak a gyár kapujánál. ahol Turbók Gyula ismét ismertette a követeléseket és bejelentette, hqmennek Budapestre s felviszik a-Dimávag 21. pontos követelését a kormányhoz végrehajtás végett. A küldöttség vezetője Földvári Rudolf volt, Turbók Gyula is tagja lett. Ez alkalommal Turbók Gyula bejelaite te a sztrájkot azzal, ho::y amig vissza nem térnek sztrájkolni kell. Bejelentése után a gőzdudák megszólaltak és a Dimávag gépgyárban a munkát letették. '1956. október 30.-án amikor a küldöttség visszatért-Turbók,3ogár _ Károly és a küldöttség más tagjai beszámoltak a pesti utjukrol,^bej ei tették, hogy beszéltek Kagy Imrével, aki, "megígérte, hogy a Dimávag gépgyár követeléseit maradéktalanul .teljesiti es ne csodálkozzanak a polgártársak, Ha tul is teljesitem. w 1956 évi november 4.-e után november hónapban közelebbről meg nem határozható időpontban a munkástanács Dimávagban a 21 pontból kifolvóan is, de amikor Kádár elvtárs és korraanya a hatalmat kezeoe vet a munkástanács olyan határozatot hozott, hogy a kormányt nem ismerik el és addig sztrájkolnak amig a követeleseket a kormány nem teljesíti illetve amig a szovjet csapatokat az ország területéről ki nem vonjak Amikor gyűléseket tartottak Turbók Gyula kijelentette, hogy annak ellenére, hogy a szovjet katonai parancsnokságnak igeretet tettek a munka felvételére Turbók Gyula ezzel kapcsolatban november 8 es 15
