Rásó József: 1956 dokumentumai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban - Acta Archivistica 5. (Miskolc, 1998)

legyen a Minisztertanács Elnöke, mert amíg ez meg nem történik* addig itt rend nem less* Felvetette, a "Dunamenti Konföderációi"" és azt* hogy a magyarlakta területek legyenek Magyarország terükletéhez csatolva* E felszólalás elhangzása után a műszaki egyetem diákjainak egy része kiabálni kezdett, hogy Erdélyt és Felvidéket vissza. Bihari nagy népszerűséget ért el és szinte felvillanyozta az egyetemisták közé befurakodott ellenforradalmi elemek magatartását

# Beszédét hatalmas taps és éljenzés kisérte. Bihari egyetértett " a dicső forradalom kitörésével". Már korábban is szoros kapcsolatot tartott az egyetemistákkal* Bihari Sándor 2ff56, októ

ber 2,8-áAól kezdve részt vett a mjgfeola.J!yárast Nemzeti BljoJTtság" megszer

yejseséb^ BJzottfgáttay / íágja leW^'egyet4rjts$l_^sgal* Hogy TttSTEoTc"varos térhetett ^z^^ti.j|Jgojcábban törvényedén megVálftaatott tanács szervet

. ^sro'nXó" tevékenysége^^e^^ ban a Hazafias Népfrontnak funkcionáriusa volt és az irók mis-' kolci csop rtjának tagja volt. Ez személy is jelen volt október 22-ón a "Diákparis ment" ülésén, majd később bekapcsolódott a miskolci "Nemzeti Bizottság

11 magszervezésében, ahol mint előkészítő bizottsági tag tevékenykedett, utána pedig- a "Nemzeti Bizottságnak" aktiv tagja lett* A"nemzeti Bizottság" november 1-i ülésén felszólalt és az alábbiakat mondó tat...." szükségesnek tartom, hogy aatározatilag kimondjuk azt, hogy megalakult a"Nemzeti Bizottsága és ez képviseli az államhatalmat Miskolcon. Ezt .közölni kell a rádióval* Sajtóval, valamint a Megyei Munkás tanácscsal , de egyben Írásban is kell rögzíteni..." Később folytatta....." Szükségesnek tartom, hogy megállapítsuk a hatásköröket* Âz Északmagyarország napilap csak a sunk ás tanács lapja legyen, mert vannak olyan érj&süléseim, hogy az MDF* ragaszkodik a laphoz, ill* hogy továbbra is az ő lapja legyen* Szt helyeslem, javaslom, hogy a megyei munkástanácson keresztül intézkedjünk, nogy ez ne történhessen mag«...." Az irók közül miskolci viszonylatban töoben bekapcsolódtak és hasonló tevékenységet fejtettek* ki az ellenforradalmi célkitűzések megvalósításáért* 1956. november 2-án a miskolci irók Összejöttek a megyei MIT helységében. Az értekezletet Kafka Lá3zló és Bihari Sándor irók hívták össze, itt megbeszélték, hogy a dicső "forradalomban" az Íróknak milyen tevékenysége, milyen szerepet töltöttek be. Valamint leszögezték és egy nyilatkozatot aáüak ki, amely az Északmagyarország 1956. november 4-i számában jelent meg a következő cüdftel éatartalomiaali •••••»," a "Kilátó" és az írócsoport tovább halad a megkezdett uton*..." Rövid £dő aJLatt rendkívül nagy megbecsülést szerző társadalmi és kulturális lap uj számában még szorosabban markolja a szabadságnak zászlaját, amelyet bátorhangu, szabadságot követelő cikkeivel már első számtól kezdve magasra emelt. Az uj szám vezércikkében a lap mun otársai hitet tesznek amellett, hogy azon az uto, halainak tovább, amelyen a lap reg jele nésekor elindult és emely ut helyességében vetett hitüket a dicsőséges szabadságharc megacélozta....*" »••••" a miskolci Írócsoport tagjai és a Kilátó köré csoportosult irodalombarátok a forradalom napjaiban is hősiesen részt vettek minden dicsőséges megnyilvánulásban, ott voltak az egyetemi ifjúság "Diákparlamenti" ülésein, ott voltak a szabadságért tüntetők soraiban, ott voltak mindenütt, ahol lelkesíteni, buzdítani kellett