Rásó József: 1956 dokumentumai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban - Acta Archivistica 5. (Miskolc, 1998)

Célok és eszközök Az ellenforradalom ismét akcióba kezdett. Zavargásokat, tüntetéseket szervez. Igyekszik megbontani a lassan kialakuló normális életet. Rémhírekkel, lázitó röpcédulákkal nyugtalanítják a rendre, nyugalomra vágyó becsületes emberek ezreit, városunk lakosait. Fél és remeg mindenki. Az édesanya szive napok óta nyugtalan, gyermekeit félti. Aggódik nagyon, mi lesz, ha egy eltévedt golyó kioltja a kis életet. A fegyveres provokátorok nemcsak a magyar és szovjet rendfenntartó alakulatok ellen támadnak, hanem támadnak minden nyugalomra, békére vágyó becsületes ember ellen. Megrögzött gyilkosok a segédeik, bűnözők és börtöntőtelekek, akiknek nincs semmifajta politikai nézetük csak ölni akarnak, s vért látni, ez okoz örömet nekik. Mi a célja az ellenforradalomnak ? A megnyugvás, a józan gondolkodás helyett az indulatok harcát, félelmet, bizonytalanságot, anarchiát akarnak. Azt akarják, hogy mindenki rettegjen, hogy végkép felboruljon a rend, hogy a kiprovokált fegyveres összetűzések ártatlan emberek százainak halálát okozza. Azt akarják, hogy újra fellángoljon a testvérharc, hogy ország-világ előtt bebizonyítsák: nem vagyunk képesek a magunk erejéből helyreállítani a rendet, így kívánják előkészíteni a talajt egy esetleges ENSZ beavatkozásra. S mi következnék ebből ? Béke helyett borzalom, s egy újabb, tragikusabb világháború. Másik céljuk : sztrájkra bírni a dolgozókat, arra uszitani, hogy a szorgos munkáskezek tétlenek legyenek. De kinek használ ma a sztrájk? A dolgozóknak? Semmi esetre sem. A sztrájk mindig a nagyobb darab kenyérért folyik. Ez a sztrájk pusztulásunkat kívánja. S a félrevezetett munkások, a megfélemlített dolgozók ott topognak a magyar közösség beteg ágya mellett, s azon konzultálnak dolgozzunk-e vagy sem. Ha nem cselekszünk, akkor ebből a betegágyból rövidesen koporsó és sírgödör lesz. Ezt akarják az elíenforradalmárok. A beteg magyar népet csak a munka gyógyítja meg. A nyugati rádió hősöknek nevezi a sztrájkra uszítókat. Hát mikor volt hős a terrorista és börtöntőtelék ? ! De kik azok, akik ezt mondják ? Tőkések, gyártulajdonosok, kapitalisták, akik hazájukban elitélik a munkásosztály sztrájkját, amelyet a nagyobb darab kenyérért indítanak. Azok akik a gyártulajdonosokat védik, a sztrájkoló munkásokkal szemben. Világos, hogy saját munkásosztályuk sztrájkját ők nem nevezik hősiesnek, mert ez ellentétes a tőkés osztály érdekeivel és azért dicsérik nálunk a sztrájkolókat, mert ez az ő malmukra hajtja a vizet, nekik segit. Gazdaságilag tönkre akarják tenni országunkat, hogy azután alamizsnáért könyörögjünk. A világ koldusaivá akarnak tenni bennünket, hogy kiszolgáltatottjai legyünk mindenkinek. Egyetlen magyar munkás sem akarhatja, hogy az ebek harmincadjára kerüljünk. Az ellenforradalom eszközei között, agitációjában ott találjuk a szocialista demokrácia, a függetlenség, a nemzeti önérzet jelszavát. Mindez álhazafiság részéről, s e jelszavak mögé bújva támad ellenünk. Ma minden munkás tudja, hogy szocialista demokráciát teremteni csak. a normális élet, a termelőmunka mielőbbi beindításával lehet. Munkások, dolgozók, elvtársak ! Verjétek vissza az ellenforradalom kísérleteit. Védjük hazánk, családunk békéjét, életét. Ne engedjétek a rend felbomlását. Tiltakozzatok az ellen, hogy a Ti nevetekben lépjen fel az elleriíoirsdalcm. A kormány erélyes intézkedéseket tesz az ellenforradalmárok felszámolása S induljanak el végre a szivek a gyűlölködés hullámvölgyéből a szeretet, a megbékélés, az összefogás csúcsai felé.