Árva Ferenc - Rózsa György Gyula: Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc dokumentumai a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban - Acta Archivistica 4. (Miskolc, 1998)
F ö Ei HÍ T í §, Jóslatot mondok, hazámfiai! szegény elárult magyaroki Hét év óta sok jóslatot mondék, és Bzintel borzadok, látván, hogy minden-, de minden olly borzasztón hamar teljesedett. Minden, de minden szavam teljesedett, még az is teljesedett, hogy egy férfiúnak irtózatos betegségét megjósolám, kinek emlékezetéhez sok 1 érdem csatlakozik, s kinek szellemi halála mély fájdalommal illeti az emberkebelt. A mit a birodalomról, a mit a magyar aristocrat iáról, a mit Horvátországról jósolék, minden de minden teljesedett, éti az-is teljesedőfélben van, mit a dynastiáról jósolék. Szinte megborzadok magamtól. Ugy vagyok mintha nyitva volna szemeim előtt a fátum könyve, • hiába hunyom be elótte szemeimet, a világosság át czikáz lelkemen, mint villám a sötétségen. És én a kényszerűség ösztönének hódolva, ismét jóslatot mondok. Hallgassatok meg hazámfiai 1 Az örökkévaló isten nem egyes csodákban', hanem átalános törvényekben nyilatkozik. Isten örök törvénye, hogy a ki magát elhagyja, azaz istentói is elhagyatik. Örök törvény, hogy a ki magán segít, azt az isten is megsegíti. Isten törvénye, hogy a hitszegéa végeredményben maga magát bünteti meg. Isten törvénye, hogy a ki a hitszegesuek^az igazságtalanságnak szolgál, az igazságnak diadalát készíti elő akaratlanul. , ^ . ; Á mindenség 1 ezen" örök törvényeibe tánt.,zkodvai esküszöm, hogy jóslatom teljesedni fog. Es jóslatom ez: Jellacsich beütéséből Magyarországba, Magyarország szabadsága fog következni. Szegény hitszegően elárult magyar hazánk fezent nevére kérlek, hidjetek a jóslatnak, ha hisztek teljesülni fog. Aliból áll ennek a Jcllacsichnak hatalma? Egy kis anyagi erő 50—60—70 ezer embejt, pillanatnyilag hatalmasnak látszó, mert a kalárórvidéki szerkezetűéi fogva mintegy 30 ezer kész fegyverest talált. De mi van a háta m égett Y mire támoszkodliutik? hol van a nemzet, melly az igazság lelkesedésével támogassa őt? melly kipótolja seregének csak azon hiányát is, mellyet nem is a szive mélyében megsértett magyar engesztelbetlen karja, hanem maga az út fáradalma, sa mohón hörpölt magyar borkidönl? Nincs sehol — sehol. Egy illyen sereg csak pusztítani képes. Hódítani, vagy épen hódítását megtartani nem, lia tu kán száz ezerekkel szállotta meg hazánkat. — Pusztított, de kiment. Az illyen Jellacsich-féle expedilió legfelcbi sáskajárás. A sáskasereg mindig előre nyomul, de mindig fogy, végtére kivesz. Ilinél belebb nyomúlaud Jellacsich az országba, annál bizonyosabb, hogy egy embere &em látja többé a Száva vizét. - / Mi magyarok, csak akarnunk kell, elegen vagyunk, hogy csak kővel is agyonverjük. Hogy aztán mi történik? arról majd akkor szólunk. A magyar nem érdemelné meg, hogy isten napvilága reá süssön, lia reggel első s este utolsó -gondolata nem volna az ocsmány hilszegésnek, a rút árulásnak eleven emlékezete, mellyel a magyarnak az élők sorúhóli kiirtására olly példátlan alávalósággal összeesküdtek. A magyarnak tehát most csak két leendője Tan, Egyik: felúllani tömegben n hasa földét meaHzáUoít «llennéff aggonityomátára. A Hiàsik" fycrtjfekezni.'* Ha a magyar e kettőt nem leszi, akkor olly! gyáva nyomorult nép, mellyuck neve a világ kislc— -riájáhan ugyanazonossá lesz a szégyen s gyalázat névvel; akkor a magyar olly gyáva nyomorult nép, melly megfertőztette ősei szent emlékét, mellyre maga az örökkévaló islen azt fogja mondani: „Bánom hogy teremtettem' 1 , akkor a magyar olly istentől elátkozott nép, mellytól a levegő meg fogja tagadni éltető erejét, mellynek kezei alatt a televény búzaföld sivatag,homokká fog változni, mellynek közelítésekor kiaszik a szomjat enyhítő forrás, ki hontalanul bujdosandik a földhálán, ki íiiában kérendi az irgalomtól az alamizsnának száraz kenyerét, kit alamizsna helyett arczúl csapand az idegen faj, melly ót saját hazájában vándor koldussá teendi, kit mit a gazdátlan ebet, büntetlenül verend agyon bármelly gazember, ollyanná lesz, mint a bélpoklos, kit minden ember kerül, mint az indus pária, kire az ebeket uszítják. Hiában forduland a vallás malasztjához, neki nem adand az vigasztalást. Isteni kinek teremtési mivét gyávasága állal meggyalázta, nem bocsátnndja meg bűneit sem ezen a világon sema másikon ; a leány, kihez szemeit felemelendi, seprővel hajtaudja cl a küszöbről, mint a rühes állatot, neje utálattal köpend gyáva szemei közé, s gyermekének első szava az lesz, hogy apját megátkozza. Borzasztó! borzasztói de így lesz. Az átok kérlelhetlen esküjével esküszöm a szabadság istenére, e hont vérrel szerzett őseink meggyalázott emlékezetére esküszöm, hogy igy leszen, ha a magyar faj olly gyáva, hogy tömegestül fel nem kel Jellacsich szolga poroszlóit, sa szerb rablókat és minden árulót, ki a magyar ellen karját emelni meri, összezúzni, mint zúzza a fergeteg az útjába vetett kötetlen szalmakévét, s ha olly gyáva lesz a ráagyar faj, hogy szélzúzván ellenségeit, meg tudna bocsátani vagy egy perczig is elfelejteni az árulókar es «&*irulâ8t. Nem, nemi ezt a magyar nem telíeií! és legyen átkozott, ha megteszi. Azért mondom-én, hogy Jellacsich-beütéséből Magyarország szabadsága fog következni. Először győzni, aztán leszámolni. Ez a fcladit. Fegyverre tehát, a ki férfiú ! Az asszonyok pedig Veszprém és Fejérvár kőzött ássanak egy irtózatos sirt, mellybe vagy a magyar nevet, magyar becsületet, a magyar nemzetetj—vagy ellenségeinket eltemessük; s mellyen vagy a magyar név szégyen oszlopa állaud iliy felírássalí^igy bü/iteti isten agyávaságot u , vagy állami a szabadság örökzöld fája, mellynek lombjai közül isten szava szóland, mint szólott Mózeshez égő tüskebokorból. „A 1 hely, mellyen állass, szent, igy jutalmazom a bátorságot ! ssabadság, dicsőség, jólét és boldogság a magyarnak. Fegyverre tehát magyar! életedért, becsületedért, hazádért, házadért, ősi tűzhelyedért, a földért, melly táplál, mellyet véres verejtékeddel mívellél, s mellyet most a hitszegők, szabadságod megdöntőiének béreűl akarnak a szerbeknek, illyreknek kezére játszani, stéged saját hazádban földönfutóvá tenni, mint tették már a temerini szegény magyarokat. Fel, fel, fegyverre magyar! a ki a törvénynek nem engedelmeskedik, mellyre a király is megesküdött, az áruló; a ki pedig áruló, azt el kell fogni, s a törvénynek kezébe kell szolgáltatni. Hazánk mindenünk! a hazát megmenteni első kötelesség 1 a hazát mentve magunkat mentjük. A kinek egy faluban, a kinek egy megyében legkisebb hatása van, ragadjon zászlót! Ne halljunk más zenét Magyarhon téréin, mint Rákoczyuak búskomor indulóját; gyűjtsön maga körül 10— 20— 50— 100—1000 embert, ki mennyit tud, s vigye Veszprém felé; Veszprém táján, gyűljön össze az egéíz magyar nép, mint összegyülend ítélet napjakor a feltámadott emberisé?, s rajta az ellenségre !
