Árva Ferenc - Rózsa György Gyula: Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc dokumentumai a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban - Acta Archivistica 4. (Miskolc, 1998)
A bécsi és a március 15-i pesti forradalom híre néhány nap alatt bejárta egész Magyarországot. A megyék Pozsonyban tartózkodó követei rendszeresen küldött levelekben tájékoztatták küldőiket a gyorsan változó eseményekről. Lónyay Gábor Zemplén követe a pesti forradalom napján keltezte megbízóihoz címzett levelét Pozsonyból, melyben „az események roppant fontosságáról" értesíti megyéjét, ami „az ország gyűlését elhatározó s erélyes lépésekre kötelezi." 1 Lónyay mellett zempléni követtársa gr. Andrássy Gyula, Abaújból Gábriel István, Borsodból Bük Zsigmond és Szemere Bertalan, Gömörből Darvas Pál, míg Torna vármegyéből gr. Andrássy Manó vett részt a felirati javaslatot Bécsbe vivő országgyűlési küldöttségben. 2 Ennek eredményéről mindannyian értesítették megyéjüket. A miniszterelnökséggel megbízott Batthyány március 17-én kiadott első körlevelével egyidőben küldte Miskolcra Szemere és Bük Zsigmond a változásokat bejelentő híreket. Értesítésük szerint, melyet a március 20-i megyegyűlésen is felolvastak :" 1. Van magyar, független, felelős minisztérium, 2.István nádor, teljes hatalommal ő Felsége által fel van ruházva, 3. Miniszterelnök Batthyány Lajos gróf, 4. A minisztérium néhány nap alatt meg fog alakulni, 5. Az így alkotandó törvények még e diétáni megerősítése ő Fölsége által megígértetett, különösen azé, mely a minisztérium hatáskörét, a birodalmi kapcsolat fenntartása mellett meg fogja határozni.6. Jelenleg a végrehajtó hatalom a miniszterelnök kezében van központosulva." 3 A március 17-én éppen kisgyűlést tartó Borsod megye azonnal döntött a pesti mintára megalakítandó nemzetőrség felállításáról. 20-án több száz miskolci lakos kérelme került a megye közgyűlése elé, melyben a „belbátorságnak és rendnek feltartása" érdekében a városban felállítandó nemzeti őrsereg megszervezésére tesznek javaslatot, amit az aznapi rendkívüli közgyűlés jóvá is hagyott. 4 Az őrsereget 26-án már fegyverrel is ellátták. Abaúj megye március 21-ére összehívott kisgyűlése adja a megye lakosainak tudtára határozatát, mely szerint: „...az országosan összegyűlt Rendek Ő felsége legkegyelmesebb hozzájárulása biztos reménye alatt figyelembe véve mind az összes hazának köz szükségeit, mind az egyes bármely rendű s állapotú hazafiak józan formálható követeléseit, mind végre a hazafiaknak egymás iránti viszonyaikból keletkezett elágazásokat oly törvények alapelveit mondottak légyen ki, melyekkel ha azokat szerencsésen megoldaniuk sikerülend, az alkotmányos szabadságnak e hon minden lakosaira méltányos és igazságos kiáradása bekövetkezend." 5 Az abaúji megyeszékhelyen Kassán 21-én kezdték meg a nemzetőrség felállítását. Abaújhoz és Borsodhoz hasonlatosan Zemplénben is örömmel fogadták a kivívott szabadságot. A megye március 27-ei döntése értelmében más megyékhez hasonlóan minden kerületbe táblabírót küldött, akinek feladata a szolgabírákkal és az esküd1 B.-A.-Z. m. Lt. IV. A. 1001. Loc. 394. No. 231. 2 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 601/b. 1968/1848. 3 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 601/b. 1909/1848. < B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 601/b. 1911/1848. 5 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 601 /b. 2999/1848.