Árva Ferenc - Rózsa György Gyula: Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc dokumentumai a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban - Acta Archivistica 4. (Miskolc, 1998)

Másrészt Szemere Bertalan kinevezése és megbízatása tíz vármegyére szólt, s ez kiegészült még a Hajdú és Jászkun kerületekkel. 1848. december közepe és 1849 májusának eleje között többnyire innen küldött, s ide várt jelentéseket, tájékoztatásokat, olyan dokumentumokat, amelyek kötetünkben megjelennek. A bemutatott dokumentumok másfél évszázada szolgálják a tudományos kutatást, de ilyen teljességben most nyüt lehetőség megjelentetésükre. Az anyagválogatás közben mindenki meggyőződhetett arról, hogy még mindig új információkra bukkanhatunk, új összefüggésekre derül fény. S az eltelt másfél évszázad alatt hányféleképpen lehetett egymás mellé illeszteni, érzékelni ezeket a dokumentumokat? Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc ezért rendelkezik máig kiható varázserővel. Azért tud vele azonosulni mindenki, mert kezdettől a végkifejlett állapotig, győztes ütközeteivel és vesztes csatáival, emberi konfliktusaival és kiemelkedő egyéniségeivel, ember-óriásaival és törpe emberi megnyilvánulásaival Európának ebben a térségében még akkor is sajátosan, tipikusan magyar volt, ha nagyon sok nemzetiségű résztvevőt igényelt, nagyon sok nemzetiséget, kisebbséget érintett. Magyar volt lelkesültségében és letargiájában, halottaiban és túlélőiben, maradóiban és a továbbfolytatás reményében az országot elhagyóiban, Európát és más földrészeket át meg átjáró emigránsaival. Történetével, emlékeivel és legendáival tovább él, s mindenki azért érzi magáénak, mert azt találja meg benne, amivel azonosulni kíván, azonosulni tud. A kötet 113 dokumentuma nem minősít, nem befolyásolja az olvasót, egyetlen szempont szerint rendszerez, ez pedig az időben történések sorrendje. A Szerkesztő Miskolc, 1998.