Árva Ferenc - Rózsa György Gyula: Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc dokumentumai a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban - Acta Archivistica 4. (Miskolc, 1998)

partjára, miután 25-én Schultzig altábornagy hadosztályával bevonult Miskolcra. Schlik a megváltozott helyzetet egy Tokaj elleni támadásra kívánta felhasználni. A magyarok 28-án végleg kiürítették a várost Rakamaz környékén hadállást foglalva. A január 31-én lezajlott ütközetben Klapka hadteste sikeresen védte állásait, felégetve maga után a folyón átívelő fahidat. Tüzérségünk erőteljesen ágyúzta a szűk utcás Tokajt, ahonnan a jelentősebb áldozatokat elkerülendő vonultak ki az ellenséges csapatok átengedve a várost ismét a magyaroknak. Az 1849. január legvégén főparancsnokká kinevezett Dembinski a mintegy 4500 főnyi Kazinczy hadosztállyal február 6-án kelt át a Tiszán, Szerencsen táborozva. A császári csapatok hadműveleteit ekkor már alapvetően meghatározta a Szepességben győzelmesen előretörő Görgey hadteste, aki február 6-án már Eperjest is bevette. Schlik utóvédjét Hidasnémetinél érik el Klapka hadai, Kassa felé űzve azokat. A két oldalról fenyegető magyar támadást elkerülendő az osztrákok kiürítik az abaúji megyeszékhelyt és Torna megye irányába vonulnak el. Kivonulásuk másnapján, 10-én Görgey és Klapka hadtestei felveszik a kapcsolatokat, végleg lezárva Görgey felvidéki hadjáratát. A január 25-től osztrák kézen lévő Miskolcra február 6-án vonult be magyar sereg, Dembinskivel az élen. Szűcs Miklós naplója így ír az eseményről: „Mindjárt délután szállingóztak be a huszárok, a schwartzgelb lobogók letépettek, a postáról a kétfejű sast még éjjel ellopták. Nagy volt az öröm, melyet a sereg bejövetele okozott. Szemere is megérkezett. Klapka győzelmének híre növelé az örömöt."

30 Dembinski serege 12-én hagyja el Miskolcot, csaknem egy hétig időzve a borsodi megyeszékhelyen. Az elkövetkező napokban Aulich, Guyon és Kmety is tartózkodott, illetve átvonult hadaival a városon. A Görgeyvel érkező abaúji önkéntes gyalogság itt tette le a fegyverét engedélyt kapva a hazabocsátásra.

31 A Borsodon átvonuló hadak között nagy összecsapásra a február 26-27-i kápolnai csatában került sor, ami után a fő hadszíntér fokozatosan tolódik nyugat felé. A február végén Szepességben és Sárosban állomásozó kisebb császári csapatok Ramberg tábornok vezetésével 22-én Abaújban újra visszafoglalják Kassát, míg március első napjaiban már Miskolcon találjuk őket. Ramberg betörése miatt Miskolc és Borsod sokat szenvedett. A város és a megye vezetői közül sokan elköltöznek megelőzendő az atrocitásokat. A nemzeti kaszinót és a polgáregyletet bezárták, tíz óra után semmilyen mozgás nem volt engedélyezve.

32 A környező megyékben egyre gyakoribb ellenséges betörések megakadályozására hozta meg Szemere, mint a terület teljhatalmú kormánybiztosa március 10-én Tiszafüreden kelt rendeletét a gerilla csapatok felállításáról. Tervét mindenek előtt a kormánybiztosokkal közölte. „Nagyszerű gerilla csapatot akarok állítani 1000 emberrel csoda dolgokat lehet véghezvinni. Biztosítani kell Felső-Magyarországot az apróbb száguldók ellen, az ellenség fészke körül 1-2 mérföldre 30 Szűcs Miklós naplója 1839-1849. 262. 31 Abaúj vm. monographiája I. 187. 32 Szendrei: Miskolc története IV. 111.