Árva Ferenc - Rózsa György Gyula: Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc dokumentumai a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban - Acta Archivistica 4. (Miskolc, 1998)
December első napjaiban a megyékben egyre gyakrabban érkeztek hírek a Galíciában állomásozó és betörni készülő császári alakulatokról. Az osztrák csapatok hadműveleti tervei szerint Franz Schlik altábornagy hadteste a duklai szoroson át Kassa irányában tör előre, majd annak elfoglalása után a főváros felé nyomul. Ennek esélyét reálissá az osztrákok számára a komoly védelem nélkül lévő területek tették. Schlik hadteste 7134 gyalogosból, 751 lovasból és 500 főnyi tüzérségből állt. Ezzel szemben állt Pulszky ezredes mintegy 9000 főnyi javarészt rosszul felfegyverzett, gyakorlatlan nemzetőrökből álló serege, melyből csupán három zászlóalj jelentette a valódi katonaságot, de ezek az alakulatok is hiányosan felfegyverzett újoncokból álltak. 25 A császári csapatok december 6-án Duklánál és Grábnál lépték át a magyar határt December 9-én már a visszavonuló magyarok jóvoltából Eperjesre érkeztek. Pulszky belátva, hogy hadaival nem tud ellenállni az osztákoknak, Kassa felé vonult Budamérig húzódva, a kassai hegynél foglalva hadállást. Ütközetre december 11-én került sor, aholis hamar érvényesült Schlik csapatainak erőfölénye és a nemzetőrök szétszaladtak. A 19. zászlóalj ágyúival a visszavonulás után sikeresen foglalt védőállást a Hernád jobb partján, megmentve ezzel a mozdulattal az ágyúkat és a lőszerkészletet. A magyar haderő zöme Miskolcra menekült, a katasztrofális vereségtől a lengyel légionisták mentették meg a helyzetet. A magyar veszteség mintegy 500 fő volt. Még aznap délután Schlik bevonult Kassára, ahol a hivatalok élére császárhű embereket ültetett, valamint a nép és nemzetőrség lefegyverzésével foglalkozott. A városra 60 ezer forintnyi sarcot vetett és újoncozott. Abaúj megye vezetése a vereséget követően Szikszóra tette át székhelyét, onnan irányítva a közigazgatást a már csak részben magyar kézben lévő megyében. 26 Schlik a főhadsereg előrenyomulását várva nem folytatta az ellenség üldözését és december 26-ig Kassán maradt. Lépését másrészt az is indokolta, hogy hátvédét, mely a Galíciáig húzódó területeket jelentette semmi módon nem kívánta kockáztatni. Az Országos Honvédelmi Bizottmány a budaméri vereség után erősítést rendelt Miskolcra. A haderő vezetésére Mészáros Lázárt, a hadügyminisztert kérték fel, míg a felső-magyarországi megyék élére teljhatalmú kormánybiztosként Szemere Bertalan került. Szemere december 16-én kezdte meg működését Miskolcon. Mészáros, szintén itt vette át a parancsnokságot a sereg fölött, melynek előőrsei ekkor Zsolcán állottak. December végén a kormány által küldött reguláris katonaság révén a magyar haderő létszáma már 10 ezer fő fölé emelkedett, bár javarészt újoncok kerültek a sereghez, de létszámában és tüzérségével (25 ágyú) már reálisan vehette fel a harcot a császári csapatokkal szemben. Mészáros a fő célpontnak Kassát tekintette, melyet a főerők mellett Szepességből a 19. honvédzászlóaljjal, Zemplénből a 21. zászlóaljjal akart bekeríteni Eperjes felől támadva. Az újjászervezett sereg december 28-án Miskolctól Szikszóig nyomult, s bár 25 Kedves Gyula: Schlik csapatai betörése Felső-Magyarországra, in.: Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc története 223. 2 * B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 601/b. 4523/1848.
