Árva Ferenc - Rózsa György Gyula: Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc dokumentumai a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban - Acta Archivistica 4. (Miskolc, 1998)

Szemere Bertalan, Tornában Soltész János, Zemplénben Buday Endre, Kazinczy Gábor, Lónyay Gábor, Luzsénszki János, Molnár József, Sennyei Pál, Szirmay József, Szirmay Ödön.

16 A belügyminiszter Szemere Bertalant két kerületben is megválasztották, Miskolc mellett Mezőkeresztesen is, de miután az előbbiről szerzett előbb tudomást, annak képviseletét vállalta el.

17 Incidensre a dédesi és a homonnai kerületben került sor, ahol megismételt voksolás után hirdettek eredményt. A július 5-én összeült országgyűlés munkája mellett az általános figyelem mindinkább a délvidéki események felé fordul. A fellángoló harcok miatt vált szükségessé minél jelentősebb katonai erő összpontosítása a szerbek ellen. Mészáros Lázár hadügyminiszter július 13-án szólítja fel Borsod megyét a megye minden nemzetőrének Mezőkövesden való összpontosítására, majd onnan Zentára való kiindítására.

18 A gyengén felfegyverzett és alacsony harcértékű borsodi nemzetőröknek a hadügyminiszter újabb levele értelmében már nem teljes számban, csupán 3000 fővel kellett volna levonulniuk, amiből végezetül 1200 személy lett járásonként az alábbi megoszlásban : miskolci járás 432 fő, szentpéteri járás 219 fő, egri járás 402 fő, szendrői járás 156 fő.

19 Mészáros felfegyverzett, erőteljes sereget kívánt Borsodból kiállítani, ami szeptember első napjaiban indult el Miskolcról Mezőkövesden keresztül. A hadi készülődés jegyében születik Szemere számos miniszteri rendelete. Július végén szólítja fel a megyéket a területükön lévő fegyvergyártó kisiparosok ellenőrzésére, illetve a fegyver és lőszerkészletek összeírására. Vonatkoztak ezek a rendelkezések mind a nemzetőröknél, mind a másoknál található készletekre felszólítva az érintetteket a hadban használható fegyverek átadására. Az összeírások elkészültével a miskolci járásban 388 puskát, 68 pisztolyt és 46 kardot vettek számba. A nemzetőröket sújtó fegyverhiányt a gömöri hámorokban készített fegyverekkel pótolták. Borsod megye 5000 lándzsát és 8000 harci kaszát rendelt így északi szomszédjától.

20 A miniszterelnök augusztus 13-án kelt rendelete a hatóságoknak meghagyja, hogy önkéntesekből toborozzák a kiindítandó nemzetőröket, akik a harc végezetéig vállalják a szolgálatot. Abaúj megye honvédelmi bizottmányának határozatára 450 gyalog és 150 huszár önkéntes lett eldöntve. Kassa szabad királyi városa a megyével egyetemben állította ki önkéntes gyalogságát.

21 Zemplénben alig két hét elegendő hogy a sereg összeálljon. A vármegye határozata szerint az újoncok szeptember 12-én gyűltek össze Sárospatakon, ahol megkezdték a gyakorlatozást. Mintegy 740-en vannak, három századba beosztva. Borsodban szeptember 10-én indult táborba a tíz hétre bevonulók 1200-as serege. Miskolcról Mezőkövesden át haladtak, ahonnan Pesten keresztül Székesfehérvárra mentek. Útirányuk a szeptemberi dunántúli események miatt változott meg, ami folytán Bácska helyett Lepsénynél szálltak táborba. A tűzkeresztsé^ B.-A.-Z. m. Lt. XV. 15. 2/41. 17 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 601/b. 2928/1848. is B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 601 /b. 3110/1848. 19 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 601 /b. 3137/1848. 2» B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 601/b. 3138/1848. 2i Abaúj vm. monographiája 1.148. I I