Dobrossy István: A millennium megünneplésének dokumentumai Abaúj, Borsod és Zemplén vármegyékben - Acta archivistica 3. (Miskolc, 1996)
Dokumentumok
39. DOKUMENTUM A Kárpátok bérczlakói, a Tisza és Duna rónáinak szülöttei, a kék Adria partjain élé véreink, szegény úgy mint gazdag, kicsi és nagy félretéve vallása és politikai nézete különbözőségét, mint egy anyának igaz gyermekei összeölelkőzve jelentek meg a teremtés Ura előtt: bálájukat clrebegni. Etelközben szerzett ősi intézményünk a „Communitas“ gyűlt ez ősi falak közt össze ma, a vármegye, az utódok „ünnepet ülünk, a kegyelet lángja ég szent oltárodon honszeretet.“ Siettünk mi is a szent oltárhoz, hol, a nemzet millióitól körülvéve, az első áldozati tüzet maga gyújtotta fel a legelső magyar ember, a király. Vármegyénk nemcsak melegágya volt a közszabadsági a törekvő eszméknek, hanem szülőföldje és iskolája korszakot alkotó időkben szerepelt országos nagyjaiukuak is. Hogy róluk is, bár sajnos röviden, megemlékezzünk, csak néhányat fogok említeni. Itt született az a fejedelmi szabadsághős, II. Kákóczy Ferencz. akinek jellemzésére elég, ha azt mondom, eszméi másfél század után is feltámadtak. Itt született és a vármegye termébeu hallatta hatalmas sza vát az a másik nagy hontalan, Kossuth Lajos, akiuek lánggal égő beszédétől százezerek áldozták életüket a hazáért és aki halhatatlanná lett nevét az 1848-iki törvényekben örökítette meg Ezen vármegye alispáui székéből indult ki Br. Vay Miklós, aki abban mutatta ki hazája iránti szeretetét, hogy akkor állt nemzete szolga latába, amikor az őt megérteni nem tudó közvélemény e fényéért a hazafiatlauság vádjával illette. Akinek nem kis érdeme volt abban, hogy őfelsége 1801. januárban Deák Ferenczet, hivatva, raegösmerte és róla ezeket mondhatta: „Ez azután a talpig becsületes, erős meggyőződésű ember és minő logikája van!“ Ezen vármegye főispán! székéből, majd az alkotmány helyre- állításakor képviselői állásából szólította el nemzete gf. Andrássy Gyulát, a nagy államférfit, aki azt a nagy művet, amelyet a „haza bölcse“ megalkotott nemzete javára: biztos kézzel, őszinte, férfias, nyílt jellemével, nagy tehetségével megvalósítani képes volt. mert úgy ismerte nemzetét, amint azt koronás királyunk előtt ezekkel a szavakkal jellemezte: „Uram! bízzál a magyar nemzetben. Ha egyszer egyezségre lép, azt meg is tartja. Amily szívóssággal követelte ősi jogát, oly szilárdsággal fog ragaszkodni királyához és az egyszer elfogadott, szentesített törvényes alaphoz. tStil. november 25-én tanácstermünk ismét kiürült. Az alkotmány hervadásnak indult virágát a leggondosabb ápolás sem volt képes üt évig zöldülésre bírni. Míglen lSGii-ban egy nyugatról jött szellő a fellegeket szét oszlatni segített és a- magyar hazára isii? ben a szabadság éltet - adó napja ismét kezdett felragyogni. 18(i7. június 8-án Szent István koronája ismét a magyar király fején ragyog. 109
