Dobrossy István: A millennium megünneplésének dokumentumai Abaúj, Borsod és Zemplén vármegyékben - Acta archivistica 3. (Miskolc, 1996)
Dokumentumok
31. DOKUMENTUM Miskolci, 1896. V évfolyam 37. szám Szerda május (i ELŐFIZETÉSI. ÁR: NofyodAvra 1 frt 25 kr. F*lóvr% J , 50 , E(iu ém i . Mtgjiltiik álad«« azartlia M makit» Egyes uam ára 7 kr. Hir4*l«Má«t frlvMi s rw41ivmli •let« u#i t kit««W*tUl. mm SZERKESZTŐSÉG ős KIADÛHIVA.TAL : Széchenyi-u. 45. sz. K Gedeon ét Táréi nyom dftja. Ide küldendők a Inp szellemi rőszőt illető köz lemények. valamint az előözetési dijak, hirdo lések, nyilttorok ős rck- Iniuácziók POLITIKAI LAP. A MISKOLGZI FÜGGETLENSÉGI ÉS 48 AS PÄRT KÖZLÖNYE. B()rM példányok FtlkoaeUla S. dohánytóxadéjében, NagyLajoa, 6roizniBa J, Gabii F. ét Heiz Jeni filszerkereskedósében Groezman J. antiquar-flzletében, kaphatok Millenniumi alkotások. Örök igáiaig marad, hogy egy nagy nemieti ünnep, melyet az egész haza fejedelmével együtt osztatlanul ünnepel, üdvös, nemes reformokat szokott létrehozni. újításokat, melyeket törvénybe igtatással, avagy a legnagyobb mérvű társadalmi akczióval sem lehet létrehozni, ha ez a nemzeti ünnep döntő sólyával nem hatna a kedélyekre, az emberi elhatározásra. Sok üdvös akcziót hozott már létre és tett keresztülvihetővé a mi ezer éves fennállásunk immár elérkezett jubileuma. Egy határvonal ez nemzetünk történetében, hol minden igaz hazafinak vissza kell tekinteni a fényes és sötét pontokkal 8 eseményekkel telt múltba, vissza kell tekinteni, hogy tisztában lássuk, milyennek kell lenni az uj ezredévnek, a második ezredév beköszöntő századának és milyen módon adjuk át a második ezredév küszöbén e hazát az uj nemzedéknek. Mert emberöltők. múlnak és rohannak, elvesznek az idők végtelenségében nagyobb rázkódás, jelentékeny események nélkül. Ez az emberöltő azonban nem folyhat úgy az idők tengerébe, tudni kell a magyarnak, hogy . akarja hátrahagyni ez országot a második ezredév virradó hajnalánál az utókornak. És ezért tekint vissza a múltba a magyar. Keresi azokat a momentumokat a legutolsó század lefolyt történelméből, melyek hazafiságot, nemes irányzatú czélokat keltettek és teremtettek. Az ezer év végén kerestük a nemzetünk által sinylett fogyatkozásokat, hiányokat a művészet, tudomány, az irodalom, a kereskedelem éa az ipar terén. És milyen következtetésekre jutottunk? Művészetünkben sok s hiányosság, még pedig azon egyszerű okból, mert nem adunk munkát a művésznek. S ekkor szintén önként jött létre a nemes mozgalom : emeljünk szobrot alapitóinknak, oagyjainknak, fejedelmeinknek és államfér fiainknak. 8 megszületett a haldokló ezredév *égső napjaiban az — eltemetett hála. Feltámadott! és mi siettünk leróni hálaadózásuDkat a múlt nagyjainak, kiknek a jelent és az ezredévet köszönhetjük. Azután kutattunk tovább. Mily fokon áll nálunk a tudomány? Oh, vannak nagyon tiszteletre méltó, az egész vilá- umi liirt és elismerést szerzett tudósaink. de az egyesek tudománya még nem teszi műveltté az egész nemzetet, hanem az általános műveltség, mely meg van a nép legalsóbb rétegeiben is. És arra a következésre jutottunk, hogy itt baj van, évszázados a mulasztás, a nép nem elég felvilágosodott, ezreknél és ezreknél hiányzik az iskolázás, a millenniumot tehát meg kell ülni oly módon is, hogy segítünk e bajokon, emelünk népiskolákat. Az irodalom is üdvös fellendülésnek indul a millenniumban, igaz, hogy a legkisebb mértékben. Mert valljuk be őszintén, pártkülömbség nélkül, hogy az irodalom mindenkor mostoha gyermeke volt minden kormánynak. De hála isten: nem szorul az irodalom a kormányok támogatására. Nagy, forrongó események vannak hivatva uj életet és lendületet adni irodalmunkna kés termókenynyé tenni Íróinkat. És nem nagy, jeletösé- ges eseménye-e az a magyarnak, molyét most megülni készül? A millenniumnak alkalmi irodalma teremtődött, - de ettől eltekintve, az ezredévi ünnep kötelességet rótt az egész magyar iróvilágra, hogy minden tagja valami ujjal, tartalmassal, szóval: millenniumi művel lépjen fel. S ha még hozzá tesszük, hogy úgy a megyék és a városok monográfiáját, mint a magyar hírlapirodalom történetét most fogjuk először összegyűjtve, egy szerves, egységes egészben találni, nyugodtan mondhatjuk, hogy az irodalom terén is üdvös mozgalmaknak néztünk és — nézünk elébe. De üdvös eredményeket érünk el a kereskedelem és az ipar terén is. Elsó sorban erre szolgál a koronás királyunk által május 2-án nagy fénynyel megnyitott országos kiállítás, mely fényes tüköré kereskedelmünk és iparunk életké- pes88Ógének, vagyoni gyarapodásunknak és elóremenelelünknek. De e kiállítás hivatott, hogy feltüntesse hiányainkat is, hogy azután segíthessünk a fogyatkozásokon. Az egész ország kereskedelmi és ipar-világa készült e kiállításra, ott találjuk immár mindazt, mit ez az ország terem, munkál, alkot, épit és feltalál. De nemcsak anyagi sikert, fellendülést jelent a millennium, nemcsak kézzelfogható, konkrét eredményeket fog felmutatni. lisztitólag hal kedélyünkre az ezred- 1 éves ünnep Meg vagyunk gyó/.ódve. 1 hogy félre tesszük a pártoskodást, a fe- lekezetiségi különbségeket, már amennyire lehet és békét fogunk teremteni. Éleszteni fogjuk a hazafiság tüzét. nem fogjuk szégyelni, hogy újra hazafiak vagyunk. Legyünk érzelmeinkben és minden izünkben magyarok. Ne szégycljük külsőségekben is kimutatni, hogy magyarok vagyunk. Ezért tartjuk nagyra azt a mozgalmat. melyet hazánk derék ifjúsága megindított. A magyar viselet divatba fog jönni, divatba kell jönnie és nem válik a múlt emlékévé, régiséggé, melynek a történelmi múzeumban van a helye, l’jra látjuk az ötvenes évek buzgó mozgalmát, mely a magyar viselet felujulását eredményezte. Ekkor tüntetni akartunk magyarságunkkal, mert bún volt magyarnak lenni és mert a haza veszélyben volt. most ismét tüntetni kell magyarságunkkal, mert veszendőben és pusztulóban vannak a magyar erkölcsük és szokások. Már pedig meg akarjuk mutatni az ide seregló művelt világnak, hogy magyarok vagyunk és szokásainkban, ruházkodásunkban is azok akarunk maradni. Ép azért ne riadjunk vissza a kezdeményezés nehéz munkájától ! Akadjon nálunk is egy-kél igaz hazafi, a kik e szép terv keresztülvitelére fordítják tekintélyük, befolyásuk súlyát, lelkesedésük hevét s akkor nem fog visszariadni a sokaság a példa követésétől. Magyarország igy a beállott millenniumi ünnepélyen magyar ünnepi szint ölt, magyar lesz városainak ábrázatja, mert magyar a lakossága. És mi a külföld előtt fényesen fogjuk dokumentálni, hogy nemcsak állami létünkben és nyelvünkben, de szokásainkban is magyarok vagyunk— Általános választási jogot követel u magyar nemzet Hogy ezt megnyerhesse, a jövő vasárnap Budapesten országos népgyü- lést tart, melyre a szervező bizottság a következő felhívást bocsátotta ki : Tisztelt polgártársak ! Az uj ezredév hajnalán ébredjeu lel a nép és szerezze vissza jogát. 1848 pár százezer nemes helyett másfélmillió választónak adott jogot. Azóta e jog élvezői apadtak 1869 ben még 1.300000 polgár választott, a megszorítások következtében ma 889.f* > férfi választ. Minden 1 •> 1' leiekre öt vála-zto esik. Maholnap privilégium lesz .Magyar- országon választónak lenn:’ 21 czimen iéhet e joghoz jutni. Mindmegannyi űrügy a jogtól való megfosztásra K kev.-< választó «■!!• .-/h.-ii ki aka 94
