G. Jakó Mariann: A magyar-szlovák lakosságcsere és előzményei 1945-1948 - Acta archivistica 2. (Miskolc, 1995)
Dokumentumok
39. DOKUMENTUM AbauJ vármegye Törvényhatósági Bizottság* Szikszón 1946 ávi augusztus hő 24 napján tartott rendkívüli ülésén ttMtitttti Székely Ferencz nemzeti bizottsági elnök Javaslatira elhatározta felirattal for dúl a Magyar Külügyminlaztér rtJrhoz a csehszlovák területén folyo magy Uldöaések megakadályozása és ellenaulyou^sa tárgyában. Mint a csehszlovák határridéjen és K»ssa közelében fekvő vé: gye lakosai állandóan van módunkban átagfigyelid. és ésteeüléseket szerezni azokat a»legelemibb emberi Jogokat tiprő intézkedésekről és eljá rásokról melyekben a csehszlovák területén elő magyarság részesül. Cseh Szlovákia a nemzetközi, sőtt a híorus Jogban is ismeretlen eszközökkel dolgozik azon, hogy a területen élő magyarságot kiirtsa, vagy földönfutóvá téve a trianoni magyarorszé területére kényszerítse, hogy ezzel a maga nemaetiségi határát az ottlakó magyarság helyén egészen a trianni határokig tolja el're. Ebben a törekvésében semmi eszköztől sem riad vissza ez z állam. A magyarok odaát minden Jogi védelem nélkül teljesen törvényen l kívüli állapotban vannak, kit éve az alsóbbrendű hatóságok és gyesek személyi üldözésének bosszújának. A nagasaDo na«.oságok es Dorőságok Deciig a Doaszuhad Jamt f oly tatásak »nt gyre másra fogatjk el és hurcolják ismeretlen Jelyre a »qgyarosat es anu reszujtr# a leggontosaob mondják ki minden esetben a teljes vagyoelkobzást, ami a legsovinisztább és és legridegebb faji célok, tehát a fasiszta alapelvek teljes érvényesítése. A cseh-szlovák, illetőleg a bécsi döntések alapján visszake rUOLt területen élt magyarok és tisztviselők minden vagyonuk hátrahagyás mellett utastttattak ki és semmi biztató Jel nem mutat arra, hogy hát- ahagyátt vagyonukból illetve ingóságaikból valaha is valamit visszakaphassanak, vagy árért kártérítésben részesüljenek. Hírek Jönnek arról, hogy a csehszlovákok közel százezer mag családot, ezen ükül pedig politikaimegbizhatatlanság elmén igen sok magyart összesen többszázezer embert akarnak rövid időn belül átteni arra a Magyarországra, amely a Jóvátételt terhek következtében meglévő lakosságának is alig fogja tudni a mindennapi kenyeret biztosítani. Az Így kiüldözött embereknek még tető »lé helyezése nem biztosítható, hiszen a nagymértrü bombázások következtében épen a lanagyobb befogadóképességű városaink hevernek romokban s azzal kell* számolni, hogy ilyen nagy tümeg átvétele esetén ezek a legtragikusabb Jövőnek néznek elébe. Mindezek alapjá a Törvényhatósági Bizottság felhívja a külügyi kormányzat figyelmét arra, hogy a magyar nép ilyen értelmű egyezmény Megkötéséhez semmikép nem hajlandó hozzájárulni és hozza tudomásba a csehszlovák korm ánynak, hogy erőszakos kitelepítés esetén is minden igényét fenntartja az onnan Jogtalanul kiüldözött magyarság minden aragyonára és az általa lakott területre is. Ilyen erőszakos cselekmény ellen pedig kére az Egyesült Nemzetek szervezeteinek közbelépését és védelmét. Kérelemmel bfcdul >AbauJ vármegye Törvényhatósági Bizottsága a többi vármegyei és városi törvényhatóságokhoz, hogy hasonló állásfoglalásukat határozatba foglalva a magyarkülügyminiszteriumba eljuttani szíveskedjenek, hogy eaen határozatok a magyar nép ebben a kedésben elfoglalt egységes állásfoglalása megállapoható legyen s ennek berto- lában a külügyi kormányzat a szükséges minél erélyesebb lépések megtételére éz erkölcsi felhatalmazást magkapja. Kelt, mint fent. főispán elnök. 83
