G. Jakó Mariann: A magyar-szlovák lakosságcsere és előzményei 1945-1948 - Acta archivistica 2. (Miskolc, 1995)
Előszó
aki szerint a „szlovák hatóságok megbízottai arra hívták fel őket, hogy átköltözésük idejére minél több szarvasmarhát, sertést gyűjtsenek és szerezzenek össze, azonkép- pen terményeket s főleg o. lisztet, minél nagyobb mennyiségben, mert ezekre odaát szükség lesz".21 Számtalan jegyzőkönyv tanúsága szerűit a jelentkezők „kissé ittas állapotban" írták alá az áttelepülési okmányokat, amit később megbántak. Gyakori volt az is, amiről Szín Lajosné hámori lakos számolt be. Ő azért jelentkezett, mert azt ígérték neki, hogy akkor hazahozatják férjét orosz hadifogságból soronkívül, de . . . „négy kis gyermekével együtt idehaza akar maradni, mivel ő szlovák nyelven egyáltalán nem tud beszélni, színmagyar származású és annak is vallja magát".22 Schmiedt László és 15 társa, hámori lakosok, azért írták alá a jelentkezési lapot, mert „különböző rémhírekkel és ígéretekkel rábeszélték őket".23 Nem véletlenül rendeli el a miskolci polgármester és a borsodi alispán, hogy a napilapokban is jelenjen meg az a belügyminiszteri körlevél, miszerint: „az ismeretlen helyről származó suttogó propagandával ellentétben az itthon maradó szlovákokat nem fogják széttelepíteni, semmilyen hátrányt nem szenvednek majd".24 1946. április 14-én járt le a 6 hetes propaganda tevékenység ideje és június 14-én nyújtotta át a magyar kormánynak Csehszlovákia az áttelepülésre jelentkezett szlovákok névjegyzékét. A névjegyzéken 92 390 személy szerepelt, ami azt mutatta, hogy igen eredményes volt a CSÁB tevékenysége. Ennek ellenére a csehszlovák hatóságok és a közvélemény elégedetlen volt az eredménnyel, hiszen jóval túlbecsülték a magyarországi szlovákok létszámát.25 Végül is nem egészen 60 000 ember települt át, egy részük már 1946 nyarán, a kölcsönösen beinduló lakosságcsere előtt. (Tekintettel a Szlovákiában mutatkozó nagy munkaerő-hiányra, a magyar kormány hozzájárult a szlovákok egy részének egyoldalú és soronkívüli áttelepüléséhez.)26 1946 júliusától a községek folyamatosan megkapják a jelentkezettek listáját, hogy az ott feltüntetett adatok hitelességét ellenőrizzék. A megyében 3 szlovák kitelepítési körzetet hoztak létre: X. körzet Miskolc központtal 104 településsel, XI. körzet Forró központtal 47 településsel, XII. körzet Sátoraljaújhely központtal 44 településsel. A miskolci körzet 1946. november 9-i adatai szerint 2704 kartotéklapon összesen 6037 fő jelentkezett. 813 visszavonási jegyzőkönyvet vettek fel, amelyek 2086 személyt érintettek. így az eredetileg jelentkezők kb. 35%-a vonta vissza aláírását. A körzetben az alábbi településeken volt a legmagasabb a jelentkezők száma: 21B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 104/a. 41/1946. 22B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 104/b. 15697/1946. 23B.-A.-Z. m. Lt.XXI. 104/b. 15697/1946. 24B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 503/a. 2673/1947. ^Balogh S. i. m.: 123. p. 26Balogh B. i. m.: 174. p. 15
