Hőgye István: Tudósok, művészek levelei Zemplén Levéltárában - Acta Archivistica 1. (Miskolc, 1996)

Az Országos Szabad Művelődési Tanács tagjaihoz Az államfő a Szalwid Művelődési Tanács elnöki tisztét reám ruházta. Megbízatásomból kifolyólag kérő és tájékoztató szóval fordulok a Tanács igen tisztelt tagjaihoz. Mint ismeretes, a kultuszkormány tanácsadó szervként állította fel minisztériuma mellé az iskolán­kívüli nevelés (régebben: népművelés) minden kér­désében az Országos Szabad Művelődési Tanácsot. Meg vagyok róla győződve, hogy a Tanács minden tagja tudatában van e szerep nagy jelentőségének. Az iskolánkívül folyó művelődés óriási területet ölel fel. Hozzátartozik a pártok, szervezetek, szövet­ségek, egyesületek, ' intézmények, egyhazak kultúr­munkája éppúgy, mint a sajtó, a színház, film, rádió, könyvkiadók, szórakoztató vállalatok tevékenysége, az alkotó tudomány és művészet minden megnyilvánu­lása. Hatalmas terület ez, a rajta folyó munkát át­tekinteni, figyelemmel kísérni, ériékelni, ha lehel befolyásolni, színvonalát emelni, a nemzeti művelő­dés nagy céljaihoz szabni, összhangba hozni, munka­közösségbe vonni: óriási feladat. Ennek a feladat­nak a vállalása vár az Országos Szabad Művelődési Tanácsra. Az iskolánkívüli művelődést azonban nemcsak az jellemzi, hogy óriási területen folyik, hanem az is, hogy a nemzet igen széles rétegeit érinti. Ne­velői hatása kiterjed az iskolát nem járt gyerme­kekre, a tanuló-ifjúság iskolán kívül folyó éleiére, az iskolából kikerüli paraszti, munkás, értelmiségi rétegekre, férfiakra és nőkre, Ujakra és öregekre, mindenféle nemzetiségű és felekezetű emberekre. Ne­velő jelentősége tehát messze meghaladja az isko­láét. Magyarországon ezt a jelentőséget még csak fokozza az a körülmény, hogy egészségtelenül szé­les társadalmi rétegek estek cl az iskolái művelődés áldásaitól. Ezt a hiányt ma már tűlnyomólag csak iskoláukívüli nevelő és oktató munkával lehel pó­tolni. Ennek a munkának a jelentőségét különösen is megnövelte a demokratikus átalakulás. A felszaba­dult társadalmi rétegek ugyanis most joggal követelik helyüket és szerepüket a közéletben. Viszont ezt a szerepet közmegelégedésre csak akkor tölthetik be, ha módot adunk nekik műveltségük híánvaiuak sürgős pótlására. Ezt megint csak az iskolánkívüli nevelés és oktatás megszervezésével érhetjük el. Örvendetes látni, hogy a politikai fordulat mi­lyen nagy lendületet adott az iskolánkívüli kultúr­munkánaL Az elnyomott társadalmi rétegek fölsza­badulva maguk vették kezükbe sorsuk irányítását s így művelődésük megszervezését is. Pártok, szak­szervezetek, különféle szövetségek, egyesülelek és tár­saságok foglak hozzá az intenzív művelődési mun­kához. De lassanként megmozdulnak az egyházak is, főleg az egyházi jellegű ifjúsági szervezetek kezdenek nevelő munkába. És itt vannak az egyes szakmi­nisztériumok, ezek ma. mind végeznek iskolánkívüli népnevelő munkát is. Amilyen örvendetes a szellemi életnek ez a szo­katlan pezsgése, ugyanolvan komoly figyelmeztetés is számunkra: ebbe a szerteágazó, gazdaságtalanul pa­zarló munkába rendel, összhangot kell vinnünk. S czl csak összefogással lehet elérni. A kultuszkormánj bölcs döntése volt, hogy ezt az összefogó, iránvítö, rendteremtő munkát nem fölülről és halalmi^szóval akarja elvégezni, hanem az érdekelt társadalmi szer­vekkel egyezésben, mintegy munkaközösségben. Ezért hozta életre az Országos Szabad Művelődési Ta­nácsot. Ebben a Tanácsban helyet foglalnak a pállok, hitfelekezetek, szakszervezetek, szövetségek, egyesü­letek, művelődési társaságok és intézmények képvi­selői. Az lesz a feladatuk,' hogy elsősorban önmaguk között tisztázzák, mik az iskoiánkívül folyó művelő­dés sürgős és fontos feladatai, hogyan oszlik meg közöltük a szerep a művelődés hatalmas területén, milyen munkatervvel, — milyen külöu-külön prog­rammai,, milyen közös vállalkozásokkal — szolgál­hatják a nemzetnevelés, a jövő-építés feladatait. A Tanács tagjait felerészben olyan személyisé­gek alkotják, akik eddig végzett, értékes nevelő munkájuk révén kaptak helyet a Tanácsban. Az* ő pártatlanságuk, műveltségbeli kiválóságuk, nevelői készségük lesz a biztosíték arra, hogy ez az együtles munka valóban a kor műveltségének színvoualán és az egyetemes emberi és nemzeti eszmények ér­vényesítésével fog folyni. A Tanácsban helyet foglalnak tanácsadókként az egyes szakminisztériumok képviselői is. Ezen a réven az egyes minisztériumok iskolánkívüli nevelő és oktató munkája, továbbá a társadalom szabad­művelődési tevékenysége közölt az összhangot szin­tén mindenkor megteremthetjük majd. A Tanácsnak a legszorosabb kapcsolatot termé­szetesen a kultuszminisztérium szabadművelődési ügyosztályával kell majd tartania. Közvetlenül ez az ügyosztály látja ci a szabadművelődés kormány ­zati feladatait. A Tanácsnak az lesz a hivatása, hogy akár saját kezdeményezésből, akár az ügy­osztály fölkérésére tanulmányozza a szabadmüvelö­dés kérdéseit és azokban tanácsaival támogassa a kormányzat munkáját. A Tanácsnak három fontos szempontból kell majd megvizsgálnia ezeket a kérdéseket: politikai, szakmai (szakszerűségi) és nevelési szempontból. Azl kell tehát elbírálnia, hogy az eléje kerülő kérdések, tervek, a tudomására jutott kultúrmunkák hogyan állják meg a demokratikus, továbbá a szakszerűségi, végül a pedagógiai követelmények próbáját. Ezt a bíráló munkál a különféle bizottságokban végzi a Tanács, a bizottságokba az elnök, osztja be a ta­gokat. Mielőtt ezzel a rcndeletadta jogommal élnék, ezúton kérem fei a Tanács igen tisztelt tagjail, szíveskedjenek írásban haladéktalanul nyilatkozni, hogy — szakműködésükre tekintettel — me!yik bi­zottság munkásságában óhajtanak részlvenni. Egyébként e tájékoztató levelemmel egyidejűleg megküldöm a Tanács igen tisztelt tagjainak az ügy­rendi szabályzatnak azt a tervezetét, amelyet az ala­kuló közgyűlésről kiküldött ötös bizottság állílotl össze és amit elfogadás céljából terjeszt a Tanács elé. Kérem a Tanács tagjait, tanulmányozzák ál a tervezetet s amennyiben észrevételeik vannak vele kapcsolatban, tegyék meg majd azokat a Tanács legközelebbi teljes ülésén. Ennek meghívóját szintén idemellékelem. Remélem, hogy az ügyrendi szabályzat elfoga­dása, illetőleg annak a miniszter úr által törlénő jóváhagyása Tehetővé teszi számunkra az érdemle­ges munka mielőbbi megkezdését. Ez annál kívána­tosabb, mert a szabadművelődési munka országos megszervezése a legutóbb érvénybelépett új szer­vezeti szabályzat értelmében szintén megindul, a mű­velődési tanácsok törvényhatóságonként és községen­ként is felállíttatnak és megkezdik működésükéi. Abban a reményben, hogy az új kerelclc között induló szabadművelődési munka az állam és tár­sadalom összhangban folyó nemzcLnevelő tevékeny­ségének korszakát nyitja meg, szeretettel hívom önö­ket a magyar kultúra, a jövő-építés együtles, nagy­jelentőségű szolgálatára. 194G. március hó 11-én. Karácsony Sándor elnök.

Next

/
Thumbnails
Contents