Hőgye István: Tudósok, művészek levelei Zemplén Levéltárában - Acta Archivistica 1. (Miskolc, 1996)

ELŐSZÓ Az eddigi sorozataink, mint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltári Évkönyv, melyből eddig 7 kötet jelent meg, valamint a Levéltári Füzetek 33 darabja mellett új sorozatot indítunk Dokumentumok (Acta Archivistica) címmel. Ez az új kiadványsorozat címében is jelzi, hogy levéltári forrásközlések sora lesz, megjelenésében, nagyságában, terjedelmében, látványával az eredeti irat minden jegyét megőrizve kerül az olvasó kezébe. Formája azért különbözik az eddigiektől - a mostani A/4-es méret - mert dokumentumok legalább ilyen nagyságban érvényesülhetnek igazán. A feudális kori iratok általában A/3-as, sőt még nagyobb méretűek, de kiadványnak az eredeti méretek túl nagyok, nehezen kezelhetőek, könyvtárak polcaira nehezen raktározhatóak lennének. A mostani méretben viszont kellően olvashatók, áttekinthetők, visszaadjak a kézirat minden jellegzetességét: címzéseket, megszólításokat, pontos szövegüket néha az eredeti javításokkal, betoldásokkal, kiegészítésekkel együtt, ha idegen kéz írta, úgy legalább a hitelesítő eredeti aláírásokban, gyönyörködhetünk rajzos pecsétekben és más díszítésekben. Kiadványaink tematikus válogatások lesznek. Gazdag levéltári forrásainkból személyekhez, eseményekhez kapcsolódó írásokból általában a híres, érdekes, sokatmondó adatokat közöljük, főleg olyanokat, amelyek a nagyközönség, vagy a diákok számára egyaránt olvashatók, látványnak is szépek. Úgy válogattunk, hogy a közölt források egyenként ne legyenek hosszúak -2-3 oldalnál nem hosszabbak - így a témához, eseményekhez 80-100 dokumentumot tudunk felsorakoztatni egy-egy füzetben a legfontosabb, legmegfelelőbbekből. Köteteink általában 150-160 oldal terjedelműek lesznek. Mindig bevezető előzi meg a közölt dokumentumokat, melyben a szerzők, válogatók a célt, a szempontokat, magyarázatokat, kiegészítéseket, tárgy- és személymutatókat, az iratok levéltári jelzeteit adják meg, hogy az olvasó világosan eligazodjon, mindenre magyarázatot találjon. A dokumentumoldalt semmiféle magyarázattal, még levéltári forrás-megjelöléssel sem akarjuk megzavarni, - csupán sorszámmal látjuk el - hogy az olvasó úgy érezze, mintha az eredeti dokumentumot tartaná kezében. Különös szép élmény az, mikor hírességek kézírásait úgy