Hőgye István: Tudósok, művészek levelei Zemplén Levéltárában - Acta Archivistica 1. (Miskolc, 1996)

CVIII. TELEKI PÁL gr. dr. (1879-1941) földrajztudós, szakíró, egyetemi tanár, az MTA tagja. Különféle közszolgálaltot teljesített, volt megyei hivatalnok, minisztériumi munkatárs, miniszter, kétszer miniszterelnök. Nemzetközi hírű földrajztudós. Művei ma is kézikönyvek. 1938-tól a tokaji választókerület országgyűlési képviselője, közölt nyilatkozata erre vonatkozik. IV-B. 1419. Letétek No. 404. CIX. THALY KÁLMÁN dr. (1839-1909) politikus, történész, költő, az MTA tagja. Tanárként, szerkesztőként, képviselőként tevékenykedett. A Magyar Történelmi Társulat egyik létrehozója, első titkára, a Századok című folyóirat első szerkesztője. Fő kutatási területe II. Rákóczi Ferenc és kora, e témakörben nagyon sok forráskiadványa, feldolgozása, összefoglaló műve jelent meg. Költőként is számontartott. Közölt felhívása Thököly Imre késmárki szobrának felállításáról szól. VIII-65. 76/1907. CX. TÓTH PÁPAI MIHÁLY dr. (1754-1831) orvos, természettudós, tanár, író. Sárospataki diák, majd a kollégium tanára, orvosa. Pedagógiai munkája a Gyermek-nevelési útmutatás több kiadást is megért, Kazinczyval baráti viszonyban volt. Hatósági bizonyítványát, látlevelét egy pataki verekedés miatt adta ki. IV-1008/d. Loc. Jur. 118. No. 16. CXI. TÖRÖK AURÉL dr. (1842-1912) orvos, antropológus, egyetemi tanár, az MTA tagja. Különféle tudományos területeken dolgozott, nevezetes területe a történelmi antropológia, a honfoglaló magyarság, III. Béla és a Rákóczi, Thököly csontvázak azonosításával szakközleményei jelentek meg. Közölt levelét az embertani intézet igazgatójaként írta a Magyar Pantheon létesítése ügyében, kérve a zempléni törvényhatóság pártfogását. IV-B. 1402/b. 747/1897. CXII. TREFORT ÁGOSTON (1817-1888) művelődés-politikus, miniszter, író, az MTA tagja. A Zemplén megyei Homonnán született, élete során sok szál fűzte szülő vármegyéjéhez. Volt országgyűlési képviselő, kultuszminiszter, az Eötvös-féle művelődés-politika gyakorlati megvalósítója. Nagy érdeme a közép- és felsőfokú oktatás fejlesztése, országos kulturális intézmények létrehozása. Irodalmi munkássága jelentős. Jó kapcsolatot tartott a sárospataki és zempléni tanárokkal, művészekkel. A közölt dokumentum a zempléniek felhívása, szülőházának emléktáblával történő megörökítésére. VIII-65. 96/1887. CXIII. ÚJSZÁSZY KÁLMÁN dr. (1902-1994) teológiai tanár, író. Egyetemi és külföldi évei után egész életét Sárospatakon töltötte, ahol hivatali, tanári működése mellett különféle társadalmi megbízatásokat is teljesített. A hazai és nemzetközi tudományos társaságoknak tagja volt. Elindítója a népfőiskola mozgalomnak, szervezője, irányítója a sárospatakinak. Közölt levelét a zempléni alispánhoz írta a pataki népfőiskola segélyezése tárgyában. VI-603. 785/1943.