Hőgye István: Tudósok, művészek levelei Zemplén Levéltárában - Acta Archivistica 1. (Miskolc, 1996)

Mutatvány. r,,liiíl.;, iHilunlny«, iniivc.iu-li ft.lj.'.ir.l l.mtrM& fwulntilfl táriLitjáviii ti Imvi lilfmlurÁJNVjkl minilm Uifíi kéuxcr ktt k,H ivtu jrl«n meg. 1. IClsö gzini fele. ViUg «<t luwrlfli« « 1«'fiMlliHiii J.<-l}lrrn Haltául »ilOL.hi.il írt.le tjrluilniil lik rmrlrlLnt Irttrtr« 4 fr., I'rt.l«II 4 ír, AH kr-, f^y MF liir.ltli« 3 kr. Bianï, VAJDA P. Szerkesztőtárs. Szerkesztő Tulajdonos: BORSOS M. Édes olvasó m ! Igen nehéz dolog a világot dióba szorítani, nehéz egy lapon azt kimutatni, mit száz, lapokon hajlandónk végre: de hogy nagyobb kedved legyen tovább is olvasóm maradni, vagy tulajdonképen, hogy hajlandóságot kapj, olvasónkká lenni, ezennel bemutatom külsős belsőleg újságunkat, kikérve figyelmedet hozzá s annak idejében részvétedet Először kitárul itt előttünk a Belföld. kedves magyar hazánkkal, nyelvünkön beszélő rokonainkkal, valamint idegen ajkú houtársakkal együtt. Látandjuk, hogyan fejlődünk a*., aranybéke közepett, miket mozgatnak a jobb keblüek, a haladás, gazdagodás s a nemzeti jólét barátai; minő elölépéseket tesz a mivelődés s minőket kellene tennie, — hogyan olvadozunk annyi különböző elemek daczára együvé. Ha háború ütne ki, miiül a nemzetek fölött őrködő fölény védjen , annak eseteit is elmoudauók, te pedig kíváncsian várnád számainkat, hogy megtudhasd belölök a vitézség sükereit s a jó ügy győzedelmet — Látandod ezek mellett lapjainkban AT. eïoléptetëscliet, A* niPR-yol tisztválasztásokat, ÏV evezetés emberek meg halálozását, mellyeket most, hogy más érdekesebbnek helyét ne foglalják, üresen hagyunk. Midőn pedig szó]) honunkat n császársággal hasonlítjuk össze, látjuk, hogy az egyesült országkoszorubau hazánk a királyi rózsa, hogy legszebb részét s első erejét képzi a birodalomnak. Austria kevély lehet Magyarországra, de mi ismét örvendezhetünk, hogy illy bontakozni szerető időszakban szilárd, békeszerető s józan haladást kedvelő kormányboz vau szerencsénk, melly nemzetiségünket, alkotmányunkat óvja s hideg megfontolásával nyelvzavaroknak veszi nálunk elejét, de nemzeti nyelvünket nem nyomja, sőt legfelségesebb igéret szerint maholnap a nevelés egyetlen eszközévé szentelcudi. Mi Austria szárnyai alatt végetlen sokat tcendbetünk : anyagi jólétünk nevelhetjük, folyamainkat használhatjuk, utakat állithatunk elő , a földmivulést kiragadhatjuk bilincsei közül s remélhető, hogy kereskedésünk, melly itt ben a legszabadabb, s kivált a váltó törvények által egészen szabaddá lön, a határokon is levetkezendi nyűgeit, igen sokan korlátokrul panaszkodnak: de kérdem: megmíveltük e azt a földet, melly szabad önkényünkre hagyaték? Barátaim, elég tág nálunk a hatásmezö, legyünk ezzel készen, akkorra új és új tér nyilaudik, melly megmivelést kíván, s melly bizonnyal tárva állami előttünk. Austria szerepével a külföld iránt könnyen megbánttkozhatu nk. Austria a béke képviselője. Hogy a llOszii frauczia háború után Europa sebei hegednek, hogy a békében hitel áll lábra, nu'vek, mesterségek, kereskedés virágzanak, hogy a kozákok nincsenek a franczia nemzeti őrsereg nyakán vagy megfordítva, bölcs kormányunknak köszönhető. Ez őrködik Poroszhounal a világbéke fölött, mi nélkül hihetőleg oroszoké volna ístambol s Olas/.hoii vérrel özönlenek — De tovább tekintve, szemeink előtt álland a ït îi I t ö I d. Főldtekénket nézve, látjuk hogy a' világrészek között Europa viszi ma is a fő szerepet. Ennek szellemi s anyagi okai vannak. Europa szellemileg legkimívellebb, iparra legelső a világrészek között. Fő tekintetet minden kétségen kívül itt a nyugoti országok érdemelnek, hol a míveltség és alkotmányos szabadság legkifejlettebb, minek következésében az emberi teremtő erő is legmunkásabb. Gazdagság, hatalom és alkotmányos fejlődés tekintetében Anglia áll elöl. Az ingatag Francziaország, ha súlyegyenre vergődhetnék, és a nevelési elv czélszerüleg kezeltetnék benne, első hatalomkiut állhatna Európában , de akkor le kellene mondania szeleskedéseirül s különösen az oktatás ügyét kellene befejeznie. Az elszaggatott Németország sokkal előbb van e tekintetben. Guttenberg találmánya sokkal továbbra terjeszté itt isteni fényét a tömeg közé, mint akármelly más országban s a német faj, mihelyt nemzeti öntudatára ébredend, bámulatos nagyságban álland elő. Németország kezdé helyre rázni az eszméket a 1G században, a 19-beu még hasonlót vihet végbe. Poroszhon , mellynek alkotmánya sem volt eddig, de hihetőleg lesz, igen közel vau e lépéshez. — — Míg nyugoli s közép Europa illy kedvező állásban vau, Europa északkeletén egy olly hatalom áll, melly Asiának egy harmadát birja, s ki tudja, mennyire terjeszkedendik idővel. Asia a rabszolgaság és féktelen szabadság tanyája s épen ezen okbul szerepet nem tud a' világban játszani. A féktelen szabad arabok, tatárok és kaukaziak mire sem tudnak menni ; a' rabszolga chinai és hindu pedig, ezer évi nuvelödésének daczára is, idegeneknek alattvalója , amaz a mandsuké, ez nagyrészint az angoloké. Tanúságul szolgál ez, hogy a nemzet hatalma a szabadság védpaizsa alatt leginkább nevekszik, de a féktelenség ismét aláássa az erőt és nemzeti nagyságot, melly józan törvények által virágoztatható leginkább, s ezek az értelem által hozatandók, melylyet az egésznek tulajdonává szükséges tenni. Afrika nevezetesebb elefántjai, orozlánai, majmai s ásványairól, mint országai s népeiről. Egyptoinot kivéve, alig van benne ország, melly szerepet játszhatnék s nincs egy nemzet, 100 milliónyi népességébül, mellyel kiskoruságábul kinöttuekmoudlialnáuk. S mi ennek oka! Mert a miveltség jóltovó sugarai nem hatottak még be Afrikába, hol a nagyok is neveletlenek, a nép pedig testi szolgaságban s lelki sötétségben tesped. Innét van, hogy ámbár Afrika több mint háromszor akkora mint Europa, ez mégis majd