Hőgye István: Tudósok, művészek levelei Zemplén Levéltárában - Acta Archivistica 1. (Miskolc, 1996)

VIL BALOGH JENŐ dr. (1864-1953) miniszter, egyetemi tanár, az MTA tagja, szakíró. A Sárospataki Református Főiskola és a széphalmi Kazinczy ünnepélyre az Akadémia segítségét tudatja. IV-B.1405. 6738/1931. VIII. BECSKE BÁLINT (1837-1912) pénzügyigazgató, szakíró, Kazinczy Ferenc unokája. Fontos szerepet játszott Zemplén megye életében, különféle hivatalokat viselt, több társadalmi egyesületnek volt a tagja. Megszervezte a Kazinczy emlékek gyűjtését és a széphalmi emlékcsarnoknak első gondozója volt. Kiadta nagybátyjának az aradi vértanú Kazinczy Lajos tábornok naplóját és összeállította a széphalmi Kazinczy emlékcsarnok tárgyi anyagának jegyzékét. A közölt gyászjelentése felsorolja érdemeit és rokonságát, kik között veje dr. Emődy László törvényszéki bíró Móricz Zsigmond politikai ellenfele lett. XV-21. Gyászjelentések B. IX. BIBÓ ISTVÁN (1911-1979) jogász, egyetemi tanár, politikus, az MTA tagja. 1945 után fontos szerepet vállalt a demokratikus átalakulás folyamatában, főleg politikai szónoklataival, előadásaival nagy hatással volt az ifjúságra. A közölt levelét Bognár György zempléni művelődésügyi felügyelőnek írta. XXIV-510. 546/1948. X. BOGNÁR JÓZSEF dr. (1917-) közgazdász, akadémikus, politikus. Számos politikai megbízatást teljesített. Nemzetközi hírű közgazdász, különféle társaságok tagja, nevezetes szakkönyvek írója. 1947-1949 között Budapest székesfőváros polgármestere volt, ilyen minőségében hívták a monoki Kossuth centenáriumi ünnepségére. Ez ügyben írta a közölt levelét Bisztray zempléni alispánnak. XXI-203.11770/1948. XI. BORÚTH ANDOR (1873-1955) festő. Újhelyi születésű, Borúth Elemér költő és lapszerkesztő fia. A festőiskolát Münchenben Hollósy Simonnál, majd Nagybányán végezte. Egy ideig az ugyancsak újhelyi születésű Révész Imre kecskeméti művésztelepén alkotott. Híres arcképfestő volt, de naturalista tájképeivel is az országos nagy kiállításokon sikerrel szerepelt. Több képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria. Szülővárosában és Zemplénben gazdag megrendelői voltak. Az itt közölt írása a zempléni megrendelésre készült bandériumról, a festési díjról szól, melyet Dókus alispántól vett fel. A híres nagyméretű festmény a sátoraljaújhelyi megyeháza nagytermét díszítette. IV-B. 1402/b. 1899. évi számlák. XII. BÓKA LÁSZLÓ (1910-1964) író, egyetemi tanár, az MTA tagja, jelentős politikai szerepet vállalt. 1947-től államtitkár, a közoktatás egyik irányítója volt. 1948-ban Sátoraljaújhelyen előadást tartott József Attiláról, ez ügyben írta a közölt dokumentumot is. XXIV-510. 546/1948.