Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

I. Tanulmányok a török alóli felszabadító háború kérdéseiről - VARGA J.JÁNOS: Habsburg berendezkedési tervek Magyarországon 1688-1689 (Az „Einrichtungswerk")

vének tekintették. A bizottság leszögezte, hogy ez az ország a nemesség országa,, s nem kívánatos a nemesi kiváltságok szélesebb körben való kiterjesztése. Elhatárolta magát a címeres levélen kívül semmivel nem rendelkező armalistáktól, s tiltakozott az ellen, hogy a megyék hátrányára ők is adómentességet élvezzenek. Ugyanakkor a szabad árukivitel és behozatal engedélyezését szorgalmazta, amely lehetővé teszi Magyarország és a szomszédos területek között a bor-, gabona- és állatkereskedést. A kereskedelem ilyen értelmű szabadságát nem a városi polgárok, hanem a nemesség számára kérte, ezzel együtt előremutató az elpusztult ország megerősödése szempontjából. Az igazságszolgáltatással kapcsolatban a bizottság kijelentette, hogy elégedett az országgyűléseken alkotott hazai törvényekkel, a bírákkal és az igazságszolgáltatás egész hálózatával, ideértve a megyei és városi bíróságokat, a királyi táblát és a helytartói hétszemélyes táblát. A hibát az igazságszolgáltatás szünetelésében és a „jobb rendbe hozandó" Magyar Kancellária és Kamara gyakori törvénytelen beavatkozásában látta. Számos javaslatot tett a bizottság arra vonatkozóan, hogy miként lehetne a kamara hasznát növelni. Mindenekelőtt az erdélyi só- és állatkereskedelem fellendítését szorgalmazta. Ezzel párhuzamosan ott, ahol szükséges harmincadhelyek és hidak létesítését sürgette, s úgy vélekedett, hogy meg kell szüntetni az önkényesen felállított vámokat. Továbbá kényszerítsék harmincad fizetésre az állatkereskedést űző végvári katonákat, s fizessenek harmincadot a Magyarországgal állandó kereskedelmet folytató ausztriai városok is. Hasznot hozna egy Budán vagy Pozsonyban felállítandó pénzverő ház, s növelné a kamara bevételeit a nyers arany, ezüst és réz kivitelének tilalma. A „Magyar Einrichtungswerk" leghaladóbb vonása, hogy a közjogi függetlenség óhaja mellé a gazdasági átalakulás igényét állította.

6 Kollonich Lipót és a rendi bizottság levélváltásából kiderül, hogy Bécsben a „Magyar Einrichtungswerknek" legfeljebb néhány pontjával értettek egyet, a felterjesztés egészét elutasítóan kezelték. Mindazonáltal Kollonich és munkatársai használták a rendi tervezetet.

7 A Kollonich-féle Einrichtungswerk kollektív munka terméke. Az I. Lipót által kinevezett és Ferdinand Dietrichstein főudvarmester elnökeltével működő főbizottság jelölte ki azt a 7 tagú albizottságot, amely Kollonich vezetésével 80 ülésen alkotta meg, több mint 15 hónapig tartó munkával, 1689 novemberére az 500 kéziratoldalnyi tervezetet.

8 Theodor Mayer, osztrák történész különösen Freiherr