Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

I. Tanulmányok a török alóli felszabadító háború kérdéseiről - LUDWIG HÜTTL: A török elleni háborúk a Német-Római Birodalom szemszögéből (Ford.: Aszmann Mária)

ság megőrzése fölötti aggodalom: Karl Brandi: Kaiser Karl V. Der Kaiser und sein Weltreich. Bevezető: Hellmut Diwald. München, 1973. 277. p. 15

H. Helmes: Übersicht zur Geschichte der fränkischen Kreistruppen 1664-1714. Darstellungen zur Bayerischen Kriegs- und Heeresgeschichte, 14. köt. München, 1905.; Ua.: Aus der Geschichte der Würzburger Truppen 1628-1802, Neujahrsblätter 4. köt. Würzburg, 1909.; H. Polster: Der Markgraf Christian Ernst von Brandenburg-Bayreuth und seine Rolle in den Reichskriegen 1689-1707. Uo. 23. köt. 1935.; Bernhard Sicken: Das Wehrwesen des fränkischen Reichskreises. Aufbau und Struktur 1681-1714. 2 köt. Erlangen, 1966. 16

Ezt a lehetőséget behatárolta, hogy a birodalmi rendek gyakran figyelmeztettek, hogy ez a problémakör (egyrészt az oszmánok elleni háború Magyarországon és másrészt a Franciaország elleni háború) nemcsak a császár és egyes birodalmi rendek ügye, hanem az egész birodalomé. 17

pl. a birodalmi kerületeknek ill. 1663/64-ben az első Rajnai Szövetségnek. 18

Eredendően esetlegesen hívták össze a birodalmi gyűlést; 1663-tól 1806-ig folyamatosan ülésezett. 19

Feldzüge des Prinzen Eugen von Savoyen. Nach den Feld-Acten und anderen authentischen Quellen. Összeállította: Abtheilung für Kriegsgeschichte des k.k. Kriegs-Archives. I. sorozat I. köt. Wien, 1876. 74-81. p. ^Richard Fester: Die armierten Stände und die Reichskriegsverfassung 1687-1696. 1886. 21 így 1664-ben Würzburg és Hessen-Kassel csapatait kivonták a frank birodalmi kerület alól és a Rajnai Szövetség kontingenséhez csatolták őket. Rudolf Endres: Franken in den Auseinandersetzungen der Großmächte bis zum Ende des fränkischen Reichskreises. In: Max Spindler: Handbuch der bayerischen Geschichte. III. köt. München, 1971. 233. p. 22

Számos (nem mindegyik) Birodalmi rend területén belül felállítható az egyházi és világi tartományi rendek hierarchiája. Ahogy a birodalmi rendek (a bajor, a szász, a brandenburgi választófejedelemség, Württemberg, Bamberg, Würzburg etc.) fölött ott állt a császár, mint a birodalom feje, úgy a tartományi rendek (prelátusok, nemesek és lovagok, városok és mezővárosok) a megfelelő birodalmi rend alá voltak rendelve. így fejlődött ki a társadalmi struktúra: 1 ./alattvalók (parasztok és a privilégiumokkal nem rendelkező polgárok az uradalmakon ill. a tartományi rendek birtokain) - 2.1 tartományi rendek vagy földbirtokosok - 3./ birodalmi rendek - 4./ császár. A szuverenitást a császár és a birodalmi rendek együttesen gyakorolták. Ennek megfelelően a politikai döntéshozatal és a megszületett döntések valóra váltása is bonyolult volt. A török elleni segítség nemcsak azért volt oly lassú, mert tekintettel voltak az Oszmán Birodalommal jó viszonyt fenntartó Francia Királyságra, hanem azért is, mert a birodalom szervezeti felépítése differenciált volt. 23

Sigmund von Riezler: Geschichte Baierns. 7. köt. Gotha, 1913, új kiadás: Aalen, 1964. 247634. és 8. köt. Gotha, 1914., új kiadás: Aalen, 1964.; Ludwig Hüttl: Max Emanuel. Der blaue Kurfürst. Eine politische Biographie. München, 1976. 24

E. Petrasch - E. Zimmermann: Der Türkenlouis. Baden, 1955.