Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

III. Egyház és vallás a török megszállás időszakában - RAJCZI PÉTER: A vallások kulturális szerepe a török uralom alatt Baranyában

zeti nyelvre való fordításának szinte folyamatos munkája. Nagy gondot fordítanak az iskolázásra. Az imádságokat, énekeket magyar nyelven mondják, zsoltárköltészet bontakozik ki, vitairatok készülnek, zsoltárfordítások jelennek meg. A német birodalomban tanult nyomdászok adják ki ezeket, sőt a vándorló kereskedők már nyugaton megjelenő újságokat hoznak ide, amelyből értesülhetnek a még ritkaság számba menő írni-olvasni tudók a világ eseményeiről. (1529-1600 között 894 magyarországi nyomtatványt ismerünk.) Nem véletlenül írja levelében Vásárhelyi Gergely jezsuita, hogy „milyen nagy szüksége van ennek az országnak legalább kicsit is művelt papokra. Meg lenne elégedve kenyérrel is, csak éhen ne haljon. Erre azért is szükség van, mert sokan hirdetnek vallási tanokat tanulatlan emberek is, és nehogy a vak vakokat vezetvén mindketten verembe zuhanjanak." A jezsuiták tapasztalata szerint a pécsi arianusok is már majdnem kipusztultak, mert nem volt papjuk, de sikerült nekik Erdélyből öt fiatal unitárius lelkészt hozatniuk, akik aztán felvirágoztatták itt vallási életüket. A török a maga monoteizmusát leginkább az antitrinitáriusokban, ariánusokban látja, és így azok általában gyakran kedvezőbb helyzetben vannak a trinitanúsoknál, és megfelelő adományok mellett még segítséget is kapnak a töröktől. Pécsett az egyetlen keresztény templom - a Mindszentek temploma - is az ő kezükben van, és azt az ő hozzájárulásukkal használják a többi keresztények. Adatunk van arra, hogy Pécsett megfelelő szintű főiskolájuk is volt, ahol erdélyi mintára grammatikát, poezist, retorikát, filozófiát, dialektikát és teológiát tanítottak, vagyis szinte a középkori Schola maiort folytatta. Itt tanított Bogáti Fazekas Miklós, aki magyar nyelvre fordította a zsoltárokat, Jászberényi György, Válaszúti György, Vásárhelyi Mihály, Bereki István. A megyében is nagyon sok helyen volt az egész község ariánus, sőt Görcsönyben székelt püspökük. Baranya megyei volt az a Pécsi Simon is, aki az erdélyi fejedelmek kancellárja, majd - következetesen végigvíve az unitarizmust - az ún. zsidózó vallás, a szombatosok alapítója, később elvei vértanúja lesz. Kultúrtörténetileg érdekesség, hogy a török uralom megszűntekor a trinitarius, Szentháromságvalló keresztények keményen ezen „törökösök"-nek mondott antitrinitáriusok, Erdélyben unitárius néven egyházzá szerveződő arianusok ellen fordulnak úgy, hogy ez a vallás Baranya megyében hamarosan el is tűnik. Itt pedig a török után pusztító nagy járványok - kolera, pestis - idején általános lesz a nézet: minden rajtunk Isten büntetése, és elsősorban azért sújt minket, mert megtagadtuk a Szentháromságot. (Egyébként ez a tipikusan „prédikátor hang" már a török idején is megnyilvánul, és néha még a török elleni harcot is akadá-