Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

III. Egyház és vallás a török megszállás időszakában - KISS Z. GÉZA: A baranyai reformáció történetéhez

A hatalmi egyensúly megbomlása rendszerint háborút vont maga után, s akkor a hadak nyomában áramlottak anyagi eszközök és szellemi termékek délről északra, vagy északról délre. A mérleg azonban ezen a határvidéken mindig Mars javára billent, s bújt az üldözött „erdőkebelbe", berkek, mocsarak rejtett szigeteire, vagy futott a szomszédba oltalomért. Ez a táj olyan különleges azilum volt, amelynek népessége csak nagyon ritkán tudott kibújni a félelem hálója alól. Különös kettőssége formálta e tájat sok évszázadon át a szenvedést okozó világi hatalom ellen lázadó eretnekek otthonává. A szenvedélyes összecsapások színterei gyakran estek egybe a századok során.

4 Harminchat nemzedék élt ezen a tájon 350-1550 között, s közben akár a folyók által hátrahagyott hordalék, úgy rétegződött egymásra - fékezve vagy segítve az utána következőt - számos eszmei áramlat. Annyira vitathatatlan a különböző, vallási színezetű (katolikus, bogumil, patarénus, waldens, huszita, protestáns) kultúrák egymásba torlódása, megmásíthatatlan akkulturációja, hogy az egyes rétegeket csak mesterségesen lehet elválasztani egymástól. Ennek a színpadnak évezredeket átívelő történései figyelmeztetnek: az egymást erősítő-vagy gyengítő akkulturációs tényezők figyelembe vétele nélkül sem az egyetemes, sem a részleges (katolikus, protestáns, pravoszláv stb.) egyháztörténet nem ismerhető meg. Napjainkig sok fájdalom forrása, hogy itt a partikularitás a középkortól kezdve nemzeti töltést (is) hordoz, és nagyon megnehezíti mind a tisztánlátást, mind a kölcsönös megértést.

6 Baranyai reformáció a protestáns egyháztörténet-írásban Koller nagyprépost híres előtanulmányából tudjuk, hogy a pécsi püspökmegyét a Mohács utáni évtizedekben annyira elárasztották a reformáció lutheri, kálvini és ariánus hullámai, hogy a katolikus vallás szinte elnyomottnak látszott.

7 Dolgozatom a reformáció első évtizedeinek szereplőivel, szervezeti kérdéseivel, valamint a reformációs mozgalom és a török kapcsolataival kíván foglalkozni. Nehezíti a feladat megoldását a protestáns egyháztörténet-írásban fellelhető sok pontatlanság, amelynek vagy az az oka, hogy az egyes szerzők eleve bizonyos prekoncepcióval fogtak munkához, vagy az, hogy gyakran nem tisztelték kellőképpen a kívánt földrajzi és kronológiai tudnivalókat sem.