Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

III. Egyház és vallás a török megszállás időszakában - ÁGOSTON GÁBOR: Muszlim hitélet és művelődés a Dunántúlon a 16-17. században

Arról is tudunk, hogy írt egy asztrológiai-naptártani munkát is. Később Isztambulba ment, ahol találkozott az akkori udvari csillagásszal. Majd az újvári hadjáratra induló köprülüzáde Fázil Ahmed pasához csatlakozott és 1663 júniusában a belgrádi táborban előbb említett fordítását átadta Unszi Efendi kádiaszkernek.

39 A környék szellemi életéhez nyújtanak adalékot azok az arab és perzsa nyelvű feliratok, amelyek a szigetvári Szulejmán szultán dzsámi és a pécsi székesegyház falán az elmúlt században még láthatók voltak, s amelyek magyar fordításban is hozzáférhetőek.

40 A pécsi Székesegyház falán szereplő egyik perzsa verspár szerzője a szúfik szóhasználatában gyakori hasonlattal „a bevalósult megismerés teliholdjának" nevezte magát. Ezen egyáltalán nem csodálkozhatunk, hisz Pécsett a hódoltság talán legjelentősebb mevlevi rendháza, a Jakováli Haszán Pasa nevét viselő mevleviháne működött.

41 A szertartásuk (semá') után Európában kerengő vagy táncoló derviseknek nevezett közösséget még a 13. században alapította a névadó misztikus költő, Mevlána (Mavlânâ Calâl ad-Dîn Rûmî). A rend központja Konjában volt, ahol a rendalapító Mevláná sírja is található. A mevlevihánék zöme olyan kisebb rendház (zâviye) volt, amelyben csak a szertartást lehetett elvégezni, de noviciusokat nem nevelhettek. Ilyen volt a ruméliai rendházak zöme: a szófiai, a filibei, a szkopjei, a nisi vagy a belgrádi. De ilyen volt az eleddig ismert legészakibb, a pécsi is. A pécsi mevlevihánéról először a 17. század derekán hallunk. Abdülbaki Gölpinarli egy oklevélre hivatkozva azt írta, hogy a rendházat 1665-ben Gázi Haszan Pasa alapította.

42 Sajnos több hónapos isztambuli levéltári kutatásaim során nem leltem meg e rendeletet, de egyéb adatokból úgy tűnik, itt tollhibával van dolgunk. Két esztendővel korábban ittjártakor Evlia Cselebi ugyanis látta a mevlevihánét és arról ekképpen emlékezett meg útleírásában: Pécsnek „hat kolostora van. Valamennyi között legkiválóbb és legjelesebb a Jákováli Haszán Pasa alapítványát képező Mevlánái Rumi kolostora, mely írem kertjéhez hasonló rózsaligetben és ergaváni pálmaligetben fekszik; midőn a fülemilék itt a dervisfuvola hangját és ütemeit hallják, ők is elkezdik fülemile-nyögdécselésüket, úgy, hogy ez minden hallgatónak lelkét elbájolja. Táncolótere (mejdán-i szemakháneszi), zenészek gyülekező helye, Mesznevi olvasók helye és szószéke, valamint művészi, rácsozatos, felosztott gyülekező helyei és mihrábjai vannak, melyek leírására és elmondására gyenge a nyelv. Hetenkint kétszer van e kolostorban dervis tánc,