Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - KERECSÉNYI EDIT: Kanizsa és környéke helyzete 1594-97 között Haym Kristóf várkapitány és a bécsi udvar levelezése tükrében

ális becsű könyv és irat között. Talán egy kitelepített magángyűjtő könyvtárából vagy egy csalá­di levéltárból hurcolták őket oda. Az egykori tulajdonos gyűjteményének nagyságára egy - az I. és II. kötet borítójának belső oldalára piros krétával írott, ám gondosan kiradírozott, ezért alig lát­ható 4505 (?) - sorszám utal. Lehetséges az is, hogy ez a szám még a másolat készítésével egy­korú. Báró Haym Kristóf neve a protokollumban és a szakirodalomban gyakran Haim, elvétve pe­dig Haymb formában is szerepel. Életéről alig tudunk valamit. 1596. július 23-án keh igazoló je­lentésében azt írja, hogy virágzó ifjúkora óta harcol a török ellen magyar, vend és horvát földön. Óbesterei Bánffy Bálint, gr. Thun Ferenc, Haileg Vid, br. Auersperg János ós őrgróf Burgau Ká­roly voltak. Hosszabb időn át viselt komisszáriusi tisztséget, s immár 10 éve alsó-ausztriai kama­rai tanácsos. Három fivére: János, István ós Detre szintén rangos állást töltöttek be valamelyik császári hivatalban. 4 E három kéziratos kötet létezésére és jelentőségére már egy 1840 után kiadott, feltehetően hungarológiai vonatkozású német nyelvű könyvjegyzék is felhívta a figyelmet. Egy ebből kité­pett, s a második kötet belső címlapjára ragasztott papiroson ugyanis 468-as sorszám alatt a kö­vetkező szöveg olvasható: „Nagykanizsa - Prothocoll Buech aller décret, Beuelch vnnd Schreiben was wegen des Ob.rist Ambt Canischa wie auch anderer Nottwendigkhaiten dersel­ben Vestung vnnd aller darzue incorporirten Gränitsheuser halber von vnnd geen Hoff geschri­ben vnnd gehandlt worden. Von ersten Junij Anno 1594-1596.Gleichzeitige Handschrift. 3 Bde. Fol. Ca. 450 BN. 2 preßte Kalblederbde. d. Z., I Bd. br.Wiechtige Quelle zur Lokalgeschiehte c. ungar. Grenzfestung Groß-Kanizsa am Ausgang d. 16. Jahrhunderts u. zur Verwaltungs-u. Kriegsgeschichte jener Zeit. Sauber u. deutlich geschriebenes Manuskript, wahrscheinlich noch unpubliziert." (A cím szövegében több kisebb hiba, elírás található.) Megjegyzem még, hogy a könyvjegyzék előző tétele - mely a papír rongyoltsága miatt csak részben maradt ránk - egy Nádasdy Ferenccel kapcsolatos német nyelvű történeti munkára vo­natkozik, míg a következő: 469. sz. tétel Paget, J. Hungary and Transylvania... 1839-ben Lon­donban megjelent 2 kötetes munkájának bibliográfiai adatait közli. 5 Méri István: A kanizsai várásatás. Vázlat a kanizsai vár és város történetének kutatásához. Bp. 1988. Haym „belső vár"-nak következetesen a Héder nembeli Kokas Miklós által a XIV. század ele­jén már birtokolt támpillérekkel övezett épületet nevezte. Vö. Méri i. m. 20-31. p. 7 A vár és a város megközelítően hiteles XVI. századi alaprajza a bécsi hadilevéltárban találha­tó. Méri i. m. 30. tábla és 5-6. ábra. ö 1577-ben egy robbanás szétvetette az erőd egy részét óriási pusztítást okozva épületben és emberben egyaránt. A bajt tetézte, hogy 1586-ban földrengés következtében megrepedeztek a bástyák, sőt a falakon nyílások is keletkeztek. 9 Haym a „vár" alatt a XIV. századi ún. belső várat értette. A későbbiekben ebben alakította ki saját és kísérete lakását. 10 A per egyik vádpontja Püchlerék részéről éppen az volt, hogy Haym csupán azért katolizált, hogy a kanizsai óbesterséget elnyerje. Emiatt hitehagyott árulónak bélyegezték.

Next

/
Thumbnails
Contents