Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)
II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - MAGYAR KÁLMÁN: Szigetvár és a dél-somogyi mezővárosok, várak kapcsolata 1526-1664 között (Különös tekintettel Babócsára és Kálmáncsára)
A nemzetségi központ egyházairól Babócsa egyházát először 1248-ban Verőce határjárásakor említik. A pápai tizedjegyzék szerint Babócsa a segesdi főesperességhez tartozott, és 1334-ben György nevű papja 50 garast fizetett. 16 1390-ben IX. Bonifác pápa a babócsai parochiális egyházat felkeresőknek búcsút engedélyezett. (Innen tudjuk, hogy a templomát Szent Egyed tiszteletére szentelték.) 17 1442-ben ez az egyház fordult kérvénnyel a pápához, így 1478-ban újra szerepelt a város plébánosa is. Majd 1501-ben pedig az egyház Szent Egyed oltárának a rektora írt kérvényt a pápához. 18 A Tibold nemzetség Szent Miklós tiszteletére szentelt Árpád-kori apátságáról aránylag későn, csupán 1348-ból kapunk adatot. Ekkor János apát birtokai miatt pereskedik (így pl. a Nagyatád menti Brácsáért). 19 Tudjuk, hogy a babócsai nemzetségi monostor ennél azonban jóval korábbi. Hiszen testvérmonostorát, a garábit már 1234-ben említették. Ekkor a garábi kolostor a valamivel előbb, vagyis 1231-ben, a babócsai birtokosztálynál tulajdonosként említet Budur comes idősebb fiainak, Jakabnak és Petkének a kegyurasága alá tartozott. S talán Bodor (Budur) fiainak egyik őse, az 1093-1094 közötti főispán, 20 Gráb (Garáb) alapította ezt a grábi vagy garábi bencés apátságot is. Lehetséges, hogy a babócsai nemzetségi monostor szintén ekkortájt keletkezett. Jellemző az is, hogy korábban a Tibold nemzetség tulajdonában lévő babócsai, garábi (és talán a bélai) bencés monostor 1478-1496 között már együtt, egyesített apátságként szerepel. Mindhárom kolostor apátja akkor Paksy Eusztach volt, aki 1478-79-ben szerezte meg apátságainak a padovai Szent Jusztina congregatio kiváltságaiban való részesedést. 1496-ban egy perben Jakab babócsai apát is szerepelt 21 Az 1508-as rendi vizitációból egy erősen leromlott, elhanyagolt apátság képe rajzolódott elénk. Ekkor írják: „az apátház elhanyagolt volt és azt az apát maga fedte be gyeppel... Csupán egy világi pap élt mellette". Az apátsági templom is „szörnyen el volt hanyagolva és az összedőlés fenyegette". A német származású János apátot, aki korábban a somogyvári apátság orgonistája volt, „a kegyúr Bát22 hori György több ízben megverni is készült". 1536-ban még szerepelt a kegyúri monostor a forrásokban, de az 1542-es ösz23 szeírásokban már hiába keresünk említést.