Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - VASS ELŐD: Szigetvár város és a szigetvári szandzsák jelentősége az Oszmán-Török Birodalomban (1565-1689)

^Káldy-Nagy Gyula: Török adólajstrom Baranyából a XVI. századból. Szigetvári Emlékkönyv. Szerk.: Ruzsás Lajos. Akad. Kiad., Budapest 1966. (MTA DTI. Értekezések 1966.) 125. oldalon elmíti a pusztulás mértékét. 29 J.Mérey Klára: i.m., 1966. 167-172. oldalakon említi adatait. ^A török adószedésben, mint ahogy a kereskedelemben is többféle arany ós ezüst érméket szedtek be, s ezek átszámított értókét. 1560 körül 1 magyar arany (du kát) Ft - 75 törők ezüst akcse értékében tartották nyilván. 31 Karácson Imre: Tőrök-Magyar Oklevóltár, 1534-1739. Budapest 1914. 119-120. p. (1582. január vége) és 126. p. (1585. febr. 4.) s még 141-142. p. (1588. ápr. 10.).Ezen kívül még Szekfü(...): A Budai pasák.... i.m. 210. oldalán (1580. febr. 14.) említi hogy miorta Szigetvár megvétetött az mely faluk adót nem fizettenek...", vagy U.o., 235. p. (1582. jan. 29.), „...az kanizsai kapitány az szigetvári szandzsákságba tartozó jobbágyoknak azt írta, hogy valahová mehetnek elmenjenek...". 32

A Szigetvári szandzsák ruznamcséjából: Velics Antal-Kammer Ernő: i.m. I. köt., Budapest 1888, 356., 370-372.,

s 395. oldalán részleteket közöl. ^T.Mérey Klára: i.m., 1966. 173.,177., s 185. oldalain említi. M

Ruzsás Lajos: Városi fejlődés a Dunántúlon a XVI-XIX. században: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 71., Series Histories 38 Budapest, 1966. 229-230. oldalakon ismerteti adatait. 35

Bánfi Florio: Gianfrancisco Aldobrandini magyarországi hadi vállalatai: Hadtörténeti Közlemények, 52. évf. 1. sz., Budapest 1939, 132-134. old. Ezen kívül Karácson Imre: Török történetírók, III. köt. Budapest 1916. 170. oldalán említi Pecsevi Ibrahim, Tarih. c. művéből az 1602. évből, hogy „...a tatár kán téli szállásul Pécs és a tatár seregnek pedig Szigetvár, Koppány, Mohács... U.o., 205. oldalán, pedig Kyátib Cselebi, Fezlike c. művéből „...Szinán pasa nagyvezér Mohács mezején két napig tartózkodott...", az 1002. évben (1594. évben). 36 A szigetvári török helyőrség töredékes lajstromairól: Velics Antal-Kammerer Ernő: i.m., I. köt. Budapest 1888.337-338. p., valamint U.o., 407-408., 412. és 431. p. 37

Gömöri Gusztáv: i.m., 395-397. p. 38

OL, E-156. U., et.C., Fasc.90. Nr.6.: Lórántffy Mihály 1613. évi urbáriuma; Több példányban különböző másolatok ismeretesek. 39

Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban. Budapest, 1981. 163., 230-231. p. ^U.o., 191-193. és 224-225. p. ^Müller Vera: Az egerszegi vár a XVIII. században. Zalaegerszegi Füzetek II., Zalaegerszeg 1972. 16-17. p. ^Esterházy Pál: Mars Hungaricus, ford, Iványi Emma, szerk. Hausner Gábor, Zrínyi Könyvtár III., Budapest 1989. 142. oldalán említi Szigetvár leírását. Ezen kívül, korábbi fordítója, Bubics Zsigmond, Esterházy Pál Mars Hungaricusa, Budapest 1895. c. műve volt.