Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - VASS ELŐD: Szigetvár város és a szigetvári szandzsák jelentősége az Oszmán-Török Birodalomban (1565-1689)

megakadályozni, hogy ettől kezdve Makár János kaproncai alkapitány horvát lovassága a Dráván keresztül hol Szigetvár, hol Pécs falai alá be ne csapjon. A Kanizsai eyalet a közvetlen harcok színterévé vált.

46 Pécset újabb hasonló támadás 1686. október 10. körül érte, amikor Makár János a kaproncai vár őrségével a barcsi török sáncokat szétverte, és a menekülő törököket Szigetvárba kergette, majd Pécs városát is feldúlta. Ekkortájt már Bádeni Lajos vezetésével a Kapós völgyében a turonováci tábor felé mintegy tízezres sereg nyomult előre, talán Dombóvár közelében haladtak. A sereg haladásának körülményeiről Bádeni Lajos őrgróf 1686. nov. 15-én kelt, I. Lipót császárhoz írt beszámoló leveléből értesülhetünk. E levélből derül ki, hogy Bádeni Lajos őrgróf seregrésze zuhogó esőben és mély sárban csúszkálva haladt. Innét értesülhetünk arról, hogy a külön-külön felvonuló császári csapatok között minden hírkapcsolat szünetelt. Dombóvártól a Dráváig mindig erdőkben haladt a sereg, amíg Barcstól keletre sikerült egyesülnie Scharffenberg Frigyes szlavóniai seregrészével, s együtt vonulhattak fel Pécs ellen. Pécs vára 1686. okt. 22-én feladta magát, s török védői Eszékre vonultak. Siklós török védői viszont napokig fanatikus elszántsággal küzdöttek, de végül 1686. okt. 30-án kapituláltak. A Buda alól visszavonuló Szári Szulejmán pasa nagyvezér vesztett serege Mohácson 1686. okt. 10-ét követő napokban vonult át. A nagyvezér serege 1686. okt. 14-én elérte Eszéket. Két hét sem telik el, s Bádeni Lajos serege követi, 1686. nov. 2-án a császári katonák Dárda palánkvárát veszik be és az eszéki hídfőt rongálják meg. Bádeni Lajos őrgróf katonáival egyetlen nagy fordulattal Kaposvár alá vonult, amit török védői 1686. nov. 12-én feladtak.

47 A kivonuló törökök Szigetvárra távoztak. A Kaposvárról Szigetvárra vonult törökökről 1687. jan. 27-én kelt defter a következő kimutatást mutatja: 66 fő janicsár, 81 fő azáb gyalogos, 10 tüzér, 42 fő lovas martalóc s 131 fő ulufedzsi lovas, összesen 330 fő. A Kanizsai eyalet Szigetvári szandzsákja területén 1687 tavaszán török őrség csak Szigetvár és Kanizsa várában maradt. Szigetvár helyzete akkor pecsételődött meg, amikor a császári csapatok 1687. aug. 12-én Nagyharsány mellett a nagyvezér felmentő seregét tönkreverték. Ezután az erős blokád következtében Szigetvár 1689. jan. 26-án és 48 Kanizsa pedig 1690. ápr. 13-án kapitulált. A Szigetvári szandzsák, amelynek jelentősége a Dráva-völgy biztosítása volt, ekkor szűnt meg.