Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)
I. Tanulmányok a török alóli felszabadító háború kérdéseiről - SZAKÁLY FERENC: Baranya megye hódoltsági történetének kutatási feladatairól
Mindez azonban már ismét alig minősíthető többnek kézenfekvő hipotézisnél, amelynek értékéről csakis a forrásanyag szisztematikusabb megvallatása például az itteni birtokviszonyok behatóbb megismerése, a birtokos családok viszonyainak megismerése - dönthet. Mivel végül is arra lyukadtunk ki, hogy a baranyai anyag pusztulásáért mindenekelőtt a vakvéletlen a felelős, hadd éltessen a remény, hogy a véletlen szerencse még helyreütheti azt, amit mostohatestvére már-már végleg elrontani látszott. Hiszen a Baranya megye kiemelt helyzetére utaló kimutatást is a szerencsés véletlennek köszönhetjük, miért ne hihetnénk hát, hogy nem ez volt az utolsó kegye. Jegyzetek 1 Hal Pál: Szigetvár 1688/9-ben. Szigetvár törők uralom alól való felszabadulásának 250. évfordulója alkalmából kiadta: Gr. Andrássy Mihály. 20 p. Szigetvár, 1939. 2 A török pénzügyi adminisztráció hanyatlásáról: Káldy-Nagy Gyula: Magyarországi török adóösszeírások. Budapest, 1970. (Értekezések a történeti tudományok köréből 52.) 50-54. p. 3 Baranya ügyeit elvben Zala vármegye, pontosabban az úgyszintén Zalához csatolt Somogy vármegye néhány tagú tisztikara vitte, a zalai jegyzőkönyvben azonban csak elvétve találunk baranyai vonatkozású bejegyzést. Szakály Ferenc: Magyar jogszolgáltatás és közigazgatás a török hódoltságban (előkészületben). Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái. I-III. Budapest, év nélkül. 1985. (Pest megyei levéltári füzetek 6., 7. és 10.) és Szederkényi Nándor: Heves vármegye története. III. Egervára elestétől visszavételéig, 1596-1687. Eger, 1891. passim. 5 Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. 1. Általános rész l-ll. 169. és 171. p.; Egy 1626-os rovásadó-töredéket kiadott Timár György: XVI. századi rovásadó összeírások a mai Baranya megye területéről. Baranyai Helytörténetírás (a továbbiakban: BH) 1974-1975. Szerk.:Szita László. Pécs, 1976. 72. p. 6 Ezek jó részét felhasználta Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban. Budapest, 1981. passim. 7 Fricsy Ádám: Egyházmegyénk a török hódoltság alatt. A pécsi egyházmegye schematizmusa 1981. Pécs, 1981. 77-97. p.; Uö.: Levelek a hódoltsági Pécsről 1613-1629. BH 1981. Pécs, 1982. 57-107. p.; Uő.: Katolikus iskolák a hódoltságban. Pázmány Péter emlékezete (Halálának 350. évfordulóján). Szerkesztették: Lukács László SJ és Szabó Ferenc SJ Roma, 1987. 370-378. p.; Legújabban kiadott források: Erdélyi és hódoltsági jezsuita missziók 1/1. (1609-1616).
