Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - VASS ELŐD: Szigetvár város és a szigetvári szandzsák jelentősége az Oszmán-Török Birodalomban (1565-1689)

munkaerő legyengültek és tönkrementek, de az életben maradt népesség egy jelentős része nádasokban és erdőkben élt. A falvak lakossága és a szántóterület megcsappant. Az erdei szállásokon élő falusi népesség közül egyre többen álltak be a szerveződő hajdú csapatokba.

33 A szabad hajdúkat a kanizsai végvár valamilyen módon kisebb támadásokra és felderítésekre használta fel. Amikor 1593 szeptemberében Szinán pasa nagyvezér serege Eszéknél a Dráván átkelt, a hajdúk portyái is szaporodni kezdtek. A portyák szabályszerű évenkénti hadjáratokká váltak, amikor a tizenötéves háború Baranyát is elérte. A Szigetvári szandzsák területén 1594 márciusában Zrínyi György kisebb hadjáratot vezetett, s ennek során Berzencét, Csurgót és Babócsát is elfoglalta. A hajdúk több kisebb támadásuk nyomában 1599 júniusában átkeltek a Dráván és Valpót elfoglalták, majd az eszéki török hadihidat felégették.

34 A török nagyvezérek szinte minden évben átvonultak Eszéknél a szultáni sereggel, de amikor 1600 júliusában Dámád Ibrahim pasa nagyvezér serege Bátaszéknél ismét felégetett hidakkal találta magát szembe, Kanizsa ellen fordult, mert úgy értesült, a hajdúkat onnét támogatják. Babócsa és Kiskomárom elfoglalása után a nagyvezér 1600. október 22-én Kanizsát is meghódította. Kanizsa eleste után visszafoglalására hadjáratot szervezett a római pápa és a bécsi udvar is, s így szerveződött meg az a szövetséges sereg, amely Ferdinánd főherceg és Aldobrandini bíboros vezetésével 1601 szeptemberében Kanizsát ostrom alá vette. A szövetséges sereg két hónapig tartó eredménytelen ostrom után Kanizsa alól elvonult.

35 A törökök Kanizsa székhellyel a negyedik magyarországi tartományt, vilayetet szervezték meg. A Pécsi, a Szigetvári és a Drávától délre fekvő Pozsegai szandzsákokat csatolták ide. Az új kanizsai tartományt beglerbég pasák irányították, akik közül többen Szigetvárott vagy Pécsett tartózkodtak a legtöbbet, mivel ezek a kővárak jobban kiépítettek voltak. A Szigetvári szandzsák egyik náhijéje, Kanizsa tehát egyben a tartomány székhelye is volt. Szigetvárott a török őrség az egyik csonka zsoldlajstrom töredéke szerint 1581-87 körül már nagyobb részben szpáhi vagy tímár-javadalommal rendelkező janicsár volt. A szigetvári belső várban 8 csapat (bölük) janicsár fejenként évi 1700 akcse tímár-javadalommal rendelkezett. A Kanizsai vilayetben fekvő szigetvári vár őrségének 1618. dec. 18. utáni évben lejegyzett zsoldjegyzéke szerint - a szigetvári belső várban - 8 főtiszt és 103 lovas ulufedzsi kapott zsoldot. A janicsárokról a fenti korábbról ismert jegyzék alapján tudjuk, hogy tímár-javadalmat élveztek. A szigetvári külső várban viszont az említett 1618. dec. 18. utáni évben is összesen 248 fő janicsár, tüzér,