Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)
II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - DÁVID GÉZA: Szigetvár 16. századi bégjei
113 Kepec/344, p. 357. 114 T//yafr/ Hasan. 74. - Közben Szegeden működött (uo. 73), amire közvetett levéltári tanúságunk is van, mégpedig a 105. jegyzetben idézett két ziámet-ügylet. Ezekben a Szigetvárról átmenetileg hiányzó Haszán éppen szegedi bégként mutatkozott. Maliye defteri 15567, pp. 353, 355. Erre azért térek ki, mert Pecsevinél egy másik Haszán, aTelli vagy Dervis melléknevű kapcsán is olvasunk arról, hogy Szegedről Szigetvárra került volna (Török történetírók. III. 89 - Horváth Annának köszönöm, hogy felhívta figyelmemet erre az adatra). A kórdóst egyelőre nem tudom véglegesen nyugvópontra juttatni, de az a gyanúm, hogy a történetírót ezúttal cserbenhagyta a memóriája, s összekeverte a két nagyhírű Haszán béget és pasát. 115 Mühimme defteri 73, p. 104, No. 236. - Pár lappal arrébb a pozsegai tímáros és zsoldos katonákra vonatkozó eddig át nem adott defterek Szigetvárra vitelét kérték a boszniai pasától. Uo. p. 108, No. 248. 116 Kepec/344, pp. 362-363. 117 Uo. 344, p. 357, Maliye defteri 15567, pp. 308, 353, 355 (négy előfordulás), 357, 407, Tarih-i Naima. I. Istanbul 1281, 133, 134. 1 ^Tiryaki Hasan. 78 - Gévay hallgat erről a posztjáról (i.m. 20), pedig az általa használt Abdulkádir Efendi-féle munka vonatkozó helye /Österreichhische Nationalbibliothek, Türkische Handschriften, Mxt. 130 (Flügel 1053), f. 87v: „És az 1006. év muharremjében (1597. augusztus 14-szeptember 12.) Haszán pasa Bosznia beglerbégje lett, ós a Temesvári ejáletet Szulejmán pasa kapta könyörületességből..."/, mint sok más hasonló felsorolás, minden további nélkül felfogható úgy, hogy a második személy a megüresedett feladatra lett kiszemelve. Hozzá kell tegyem: ez adott esetben nagyobb bátorságra van szükség - az elónév hiányában - az illető Haszánnak a minket foglalkoztató tisztségviselővel való azonosításhoz, mint az iménti értelmezéshez. 119 Boszniában pl. csak 1599 novemberében kezdte volna meg ténykedését (Tiryaki Hasan. 81), ha hinni lehet a modern török kiadásnak, míg - mint az előző jegyzetben láttuk - ennek dátumául inkább 1597 augusztus-szeptembere az elfogadható. 120 1595 augusztusában még Mihalicsli Ahmed pasa képviselte a szultánt Temesváron (Gévay, i.m. 18, No. "26). Iszmail nevű ottani beglerbég beadványát követően 1596. január 4-én (Kepeci 344,p. 107) és 1596. szeptember 24-október 3. között (uo. p. 537) bocsátottak ki uralkodói rendeletet, utóbbit bizonyára már elmozdítása után. Ömer pasát 1596. június vége-július elején (uo. p. 273), július közepén (Maliye defteri 15567, p. 1212) és 1597 januárjában (Maliye defteri 16052, p. 89) említik ugyanilyen összefüggésben, a harmadik esetben talán szintén a poszttól való megválása után. 121 Abdulkádir Efendi az 1596 legvégi események taglalásakor, a következő évre vonatkozó előkészületekkel összefüggésben ejti el azt a megjegyzést, hogy „Szigetvár bégjének, Haszán pasának és Pécs bégjének, Deli Fáik bégnek azt rótták ki, hogy Budára élelmet (vigyenek)". Österreichische Nationalbibliothek, Türkische Handschriften, Mxt. 130 (Flügel 1053), f. 86v. Ennek alapján akár ezt a telet is Szigetváron húzhatta ki a jeles kormányzó. ^Tiryaki Hasan. 75-76.
