Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)
II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - DÁVID GÉZA: Szigetvár 16. századi bégjei
Mehmed kapcsán is levonhatunk: a szülők és más közeli rokonok Kegyvesztettsége nem hozta automatikusan magával a család általános romlását és háttérbe szorulását, az oszmánok ilyen értelemben nem ismerték a kollektív felelősség fogalmát. S most egy egész sajátos közigazgatási alakulatra kell kitérnem. Egy nappal azelőtt, hogy Mehmed bég szigetvári bég lett, egy addig ziámet-birtokost, Hüszejnt ugyancsak béggé tettek, méghozzá Babócsa, Berzence, Segesd és Szöcsény (az 84 iratban Szocsen formában) urává. A dolog furcsasága egyrészt abban áll, hogy a felsorolt várak eladdig a Szigetvári szandzsákhoz tartoztak, mésrészt abban, hogy 4 nevet viselő livára sehol másutt nem akadtunk. Ennek a különös szandzsáknak az ötlete a most idézett bejegyzés szerint a nagyvezírnek, Oszmán pa85 sának az agyában fogalmazódott meg, ami azért figyelemre méltó, mert hasonló összefüggésben ilyenkor mindig a szultánra szoktak hivatkozni. Arra nézvést, hogy milyen megfontolás állt az ügy hátterében, különösebb magyarázatot nem kapunk, az indoklásban csupán egy pénzügyi műszó fordul kétszer elő: az új egység Szigetvár többletéből (ifrázjából) jött létre önálló szandzsákként. 86 Ha utánaszámolunk, hamarosan kiviláglik, hogy nem frissen felfedezett új bevételek lettek kiosztva Hüszejnnek, hanem egyszerűen kettévágták az előd hászait - a nagyobb hányad maradt a szigetvári bégé, a kisebbik pedig a fiók-szandzsák uráé. Más oknak kellett tehát közrejátszania, s ez hadászati lehetett: a négy kis párkány kato87 nai erejének összefogásával a terjeszkedést akarták biztosítani Kanizsa felé. A szóban forgó erősségek egytől-egyig a frontvonalban helyezkedtek el, szinte egy síkban, Berzence kivételével, amelyik még nyugatabbra feküldt. Nagyon valószínű, hogy ha e szandzsák hosszú távon fennmaradt volna, a másik három palánk előbb-utóbb náhijeközponttá válva eltűnt volna a megnevezésből. A babócsai bégnek egyébként majdnem kizárólag a kanizsai náhijébe eső, azaz ténylegesen még be nem hódolt falvakkal szúrták ki a szemét, amelyeket nem lehetett könnyű adófizetésre szorítani. Összességében tehát nem kell túlzottan irigyelnünk Hüszejn béget, akinek kezdő javadalomként a 200.000 akcsés alsó határt szabták ki, de - túlmenően a nehéz behajthatóságon - abból is eleve hiányzott 6.210 akcse. E szandzsák-csírára nincs több adatunk, bizonyára hamarosan elhalt. Visszatérve a szigetvári bégekre: nem dönthető el egyelőre, hogy Mehmed bég után ki s mikor következett. Egyes hivatkozások sejtetni engedik, hogy 1586-ban rövid ideig megint Haszán intézte a környék ügyeit, de az sem kizárt, hogy ezek a dátumok olyan szultáni parancsokra kerültek rá, melyekhez az előterjesztést korábban, előző ténykedése idején fogalmazta meg. 88 Ebben az esetben Sehszü-