Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - DÁVID GÉZA: Szigetvár 16. századi bégjei

saját alapítványa létesítésekor is gondolt arra, bármilyen meghagyással kötötte le a nem túl nagy értékű javakat, hogy ilyen „szent" környezetben kegyes célra adományozni kétszeresen nemes cselekedet.

12 Azonban nem elégedett meg ennyivel, és Siklóson egy mecsetet, azaz kisebb istentiszteleti helyet és egy muallimhánét, tanodát hozott létre. Ezek fenntartására 12 üzletet, egy továbbit tímárműhellyel, egy bosztánkertet, egy karavánszerájt és két halastavat kötött le.

13 S még egy harmadik náhije-központban, Babócsán is csinált egy kis alapítványt, mely a párkányban lévő dzsámiból, az ugyanott épült fürdőből (ennek működtetésére évi 42 gurust hagyott) és három üzletből állt.

14 Tovább tallózva az 1579-es defterben a következő tételeket leljük még nevére írva: egy 3 kerekű malmot magán Szigetváron,

15 egy rétet (Mária)Gyűdön,

16 egy földdarabot Pata közelében, ahonnan 40 17 zsák termés volt várható, egy rétet a Somogyviszló után bejegyzett puszta, Gu18 bás (?) mellett, melynek hozama 8 szekérre ment, végül egy malmot Kálmáncsa tucatnyi malma közül, mely 2 kerékre járt.

19 Külön-külön nem számottevőek a felsorolt ingatlanok, együttesükben azonban már nem lebecsülendőek, s mindenképpen úgy állítják szemünk elé Iszkender béget, mint aki komolyan törekedett javai gyarapítására, ugyanakkor a kor szellemének megfelelően azok egy részét készséggel áldozta fel magasabb eszmények oltárán. Az imént már említett utódról, Szinánról jóval kevesebbet tudunk. Korábbi életpályájáról annyi bizonyos, hogy Nógrád előtt Pécsett szolgált, ha nem is túl 20 sokáig. Fizetsége ott is, következő posztján is, majd Szigetváron is egyaránt 275.000 akcsét tett ki, ami arra utal, hogy ez idő tájt nem tüntette ki különösebben magát. Az 1570. október utolsó dekádjában befejezett tímár-defterben vi21 szont 330.000 akcsés végösszeg szerepel nevén, amit a már többször idézett lista is megerősít, igaz, a Gyulára történt áthelyezése utáni dátummal.

22 Nagyon egyébként nem volt megmelegedni való ideje, hisz még 10 hónapot sem tölthetett el Szigetváron, máris továbbküldték. Helyére 1571. január 16-i dátummal jelölték ki az addigi gyulai béget, Alit, tehát egyszerűen kicserélték egymással a két fontos végvár köré szerveződött szandzsákok vezetőit.

23 Formailag ugyan két beglerbégség közötti váltás történt, valójában azonban mindketten magyar földön maradtak. Ali bég számára világos volt, hogy a környék legjelentősebb magyar katonai vezetője továbbra is Thúry György. Ezért a környékbeli bégek közül a koppányival és a pécsivel együtt kora tavasszal ellene vonult, s máig nem egészen tisztázott körülmények között összecsapott vele, melynek szomorú eredményeként Thúry életét vesztette.