Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - DÁVID GÉZA: Szigetvár 16. századi bégjei

Szigetvár 16. századi bégjei Dávid Géza Amikor 1566. szeptember 8-án Szigetvár elesett, a magyar végvári vonal egyik legfontosabb láncszeme került török kézre.

1 Nem véletlen tehát, hogy a stratégiai kérdésekre érzékeny hódítók rögvest közigazgatási központot csináltak belőle. Az új szandzsák területét részben a szomszédos Pécs-Mohácsi szandzsákból, részben a frissen meghódoló falvakból alakították ki,

2 élére pedig egy Iszkender nevű személyt raktak. Az eddig közzétett török kútfők közül a 17. században alkotó, de a magyar viszonyokban többnyire igen tájékozott Pecsevi úgy mutatja be őt, mint aki addig pécsi alajbégként szolgált.

3 Ez a kijelentés nemcsak azért ellenőrizendő, mert ilyen késői és ráadásul elbeszélő forrásból származik, hanem azért is, mert magyar vidékeken ritkaságszámba ment, hogy valaki erről a posztról emelkedjék béggé, az adott helyzetben, egy új szandzsák megszervezésekor pedig kiváltképpen azt várnánk, hogy tapasztaltabb emberre bízzák a feladatot. A levéltári anyag azonban megerősíti Pecsevi állításait. Egyrészt Pécsett csakugyan ismerünk Iszkendernek hívott alajbéget, aki egy 1564. július vége felé készült rendelkezésben bukkan fel.

4 Másfelől a szultáni udvarban 1568 és 1574 között elég gondosan vezetett lajstromban, mely a birodalom összes tartományára kiterjedt, Szigetvár alatt az alábbi rövid bejegyzés olvasható: „Szigetvár livája, a korábbi szekcsői míralaj, Iszkender bég birtokában, a 974. év szafarjának 26-áján".

5 A dátum 1566. szeptember 12-nek felel meg, azaz az 1568-ban kezdett listán a pillanatnyi bég szolgálatba lépésének napját tüntették fel. (A szandzsák nevében lévő eltérés jól magyarázható: a szóban forgó alakulatot egyaránt írták Pécsi, Mohácsi és Szekcsői livának, annak dacára, hogy hosszabb ideig ténylegesen is különállóan funkcionált a Pécsi, illetve a hol Mohácsról, hol Szekcsőről igazgatott két szandzsák.) Az utóbb idézett adat megerősíti fentebbi megállapításunkat, miszerint a törökök gyorsan cselekedtek az új közigazgatási egység létrehozatalakor: annak ellenére, hogy a birodalomnak nem volt szultánja, csupán 4 nap kellett az első bég kijelöléséhez. Arra nehéz lenne válaszolni, hogy miért pont Iszkender alajbéget szemelték ki főnöknek. Talán különösképpen kitűnt képességeivel az ostrom során, vagy hosszabb ideje forgolódott már a környéken, s helyismeretére volt leginkább szükség. Kezdő javadalmainak nagyságát többé-kevésbé meghatározta