Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)
II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - SZITA LÁSZLÓ: Szigetvár kapitulációjának visszhangja az egykorú nyugat-európai sajtóban
(Nyomtatvány) Continuatio Tertia dess ausserweckten Christen Ruhms.! Das ist: Eine außßhrliche RELATION alles dessen Das sich von September 1688. biß beendigter Campagne 1689. in Hungarn Siebenbürgen, Servien und Bulgarien bey so herrlich = erhalte Victorien wider den Erb—Feind Christhlichen Rahmens Recuperirung so vieler Stadt und Länder unterm Commando Ihro Hoch=Fürstl Durchl LUDWIG WILHELM Marg-Graffens zu Baaden a.a.Denckwürdiges zugetragen Verfast und in Druck gegeben Durch LAURENTIUM SCHAFFEN, Juliacensem, AA.LL. et Philo/. Magistr. Wienn in Oesterreich/1 689.159.p. Ford.: Aszmann Mária Harmadik Könyv a feltámadt keresztény dicsőségről, részletes tudósítás mindarról, ami emlékezetes az 1688. szeptemberétől az 1689. év végéig tartó hadjáratban Magyarországon, Erdélyben, Szerbiában és Bulgáriában a keresztény név ősellensége ellen nyert csodás győzelmek és oly sok város és ország visszafoglalása során történt őhercegi mértósága, Ludwig Wilhelm Baaden őrgrófjának parancsnoksága alatt. Összeállította és nyomdába adta Laurentius Schaffen, Juliacensus AA.LL. Philos. Magister. Az ausztriai Bécsben Johann Jacob Mann akadémiai nyomdász nyomdájában 1689-ben, amikor Őméltósága Louis Von Baaden Szerbiában és Bulgáriában csodás győzelmeket vívott. 1 Macarius=Macari ezredes =Makár János ezredes, a horvát lovasezred parancsnoka. 2 Sugár István: Heves megye és Eger visszafoglalása a töröktől. Eger 1987. 237-258. Idézi az eredeti kapitulációs szerződést. Székesfehérvár kapitulációs egyezménye: Sebestyén József: Székesfehérvár fölszabadulása a török uralom alól 1688. május 19. Székesfehérvár, 1929. 43-46. p. ''Török Bálint, enyingi. 5 lstvánffy Nicolaus: História regni Hungáriáé. XIX. k. 221. p. Benda Kálmán: Zrínyi Miklós, a szigetvári hős. Szigetvári emlékkönyv. Szerk.: Rúzsás Lajos. Akad. Kiad., Bp. 1966. (MTA DTI. Értekezések 1966) 30-38. p. Az 1554, 1555 és az 1556. évi támadásokra ill. ostromra lásd még: Szigetvári várkapitányok levelezése 1550-1561. Szerk.: Molnár Imre. Szigetvári Várbaráti Kör Kiadása. 1971. 30-65. p. Timár György: Királyi Sziget /Szigetvár várgazdaságának iratai 15461565. Pécs, 1989. 182-183. és 191-194. p. 6 L. Schaffen és más szerzők is túlzott számokat használtak. A valóságnak megfelelőbb Chantone spanyol király bécsi rezidensének jelentése, amely ötvenezerre becsülte a török erőket. M. Biglia vatikáni követ is 50-56 ezerre becsülte a török harcolók számát. Bende Lajos: Sziget ostroma 1566-ban. Szigetvári emlékkönyv. Szerk.: Ruzsás Lajos. Akad. Kiad., Bp., 1966. (MTA DTI. Értekezések 1966) 74-75. p. 7 lstvánffy szerint 5-én, Budina 4-ről 5-re virradóra teszi Szulejmán halálát. Bende L: im. 100. p. illetve: Budina Sámuel Históriája magyarul és latinul Szigetvár 1566. évi ostromáról. Ford.: és jegyzetekkel ellátta Molnár Imre. Szigetvár 1978.
