Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - SZITA LÁSZLÓ: Szigetvár kapitulációjának visszhangja az egykorú nyugat-európai sajtóban

Jegyzetek 1

Benda Kálmán: A török kor német újságirodalma. A XV-XVil. századi német hírlapok magyar vonatkozásainak forráskritikájához. Bp., 1942. 85. p. Továbbá Bécs 1683. évi török ostroma és Magyarország. Szerk.: Benda Kálmán-R. Várkonyi Ágnes. Akadémiai kiadó. Bp., 1988. 249. p. 2

Bay HStA Kasten schwarz 16813 (Journal 1696. évfolyama, mellette kéziratos jegyzetek és fogalmazványok a sajtócikkekhez.) 1696. évi anyag (Bajor Főlevéltár München). Ford.: Borsy Judit. 3

Die Deutschen Zeitungen des 17. Jahrhunderts. (Ein Bestandsverzeichnis mit historischen und bibliographischen Angaben zusammengestellt von Else Bogel und Elger Blühm. Band l-lll. Schünemann Universitetsverlag Bremen. (A teljes 17. századi német nyelvű sajtó repertóriuma.) ^Bibliográfiai leírását lásd e cikk dokumentumánál. Meglepő, hogy Schaffen minden bizonnyal eredeti egykorú haditanácsi iratokhoz, levelekhez is hozzájuthatott. Pl. az 1689. évi hadjárat leírásának több részlete szinte megegyezik Hasslingen vezérőrnagy parancskönyvével, hadinaplószerű összeállításával. 5

AWISI Vol 56., AWISI VOL 57, 58, 60. (1693-1699. évi újságok, illetve kéziratai. Másolatban BML Török Háborúk. Gyűjtemény.) Újságtudósítások Sziget kapitulációjáról az 1689. január 27- február 27. közötti időszakból l. „Sziget parancsnokától a kapituláció miatt ide küldött megbízottak múlt hétfőn kihallgatáson voltak az Udvari Haditanács alelnökénél és kifejezetten kérték, hogy a megegyezéses kapitulációt - Egerhez és Székesfehérvárhoz azonos módon - a Császári Felség írja alá, hozzátették, hogy Belgrád elfoglalásáról a legcsekélyebb hírt sem kapták, különben haladék nélkül megadták volna magukat, és nem várták volna meg, hogy az éhínség miatt a legtöbb lakos elpusztuljon. A Császári Felség mindenbe beleegyezett, mit Magari ezredes

1 a törökkel az átadást illetően megtárgyalt, különös tekintettel arra, hogy az elvonuláshoz 300 kocsit