Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - SUGÁR ISTVÁN: Szigetvár kapitulációja és a megadási szerződés

sággal valószínűleg számottevő affér nélkül zajlott. Tudomásom szerint ugyanis ez eddig nem merült fel. A többi kapitulációs egyezménnyel egybevetve a szigetvárit, a másik igen számottevő eltérésnek az mutatkozik, amiként a renegátokat megítélték. Itt sem a koruk, sem a nemük, sem pedig vegyesházasságban való voltuk nem jött számításba, hanem egyértelmű határozottsággal csak az a körülmény, hogy az illető mikor hagyta el keresztény hitét, s hogy régi szigeti lakos volt-e. Azok a renegátok ugyanis, akik Szigetvár régi lakosai voltak, azok számára megadatott a szabad választás lehetősége: minden további nélkül távozhattak török földre, avagy visszatérve őseik hitére, a város polgárai maradhattak. Azok számára azonban, akik csak a felszabadító hadjáratok megindulása, 1683 után lettek mohamedánokká, azok közül senki sem távozhatott el a Török Birodalomba. Ez utóbbi mögött én nem valamiféle keresztény erőhatalmi fölény érvényesítését látom, hanem úgy vélem, hogy akik a szövetséges hadak sikeres hadműveleteit követően hagyták el hitüket s lettek mohamedánokká, azok talán valamiféle befolyásolás, kényszer, vagy netalán erőszak hatására lettek hitehagyók. Én nemcsak a szigeti renegátok megítélését, de az egész kapitulációs egyezményt mindenképpen liberálisnak és reálisnak ítélem meg. Azalatt, amíg a megadási egyezménynek a császári ratifikációs eljárása folyt, összegyűjtötték a Szigetváron található hadianyagot és elkészítették a török hadileltárt. Eszerint 87 darab „kisebb-nagyobb löveg", 9 darab különböző kaliberű „Falkonette" mellett 8 darab „Feuermörser" került elő, melyek közül 2 mozsár „meglehetősen nagy" volt. 900 bombát és „Granaten Kugeln"-t, továbbá 1600 janicsárpuskát is találtak. A még jól felhasználható lőporkészlet 1800 mázsányi volt. A „nagymennyiségű" muskéta mellett 2 ezer szablya is leltárba került.

50 A Bécsbe érkezett török és császári megbízottak Lipót előtt megjelentek kihallgatáson, előterjesztve a Szigetváron megszövegezett megadási egyezmény okmányát annak jóváhagyása végett. A Habsburg uralkodó 1689. január 29-én ratifikálta, szentesítette a szigetvári kapitulációs szerződést. A török követ Bécsben Obitzi „FeldmarschaH"-nál kapott szállást; sőt hazaindulása előtt őt még gróf Rüdiger Starhemberg altábornagy, „als Vice-Kreges-Praesident" is fogadta. A szigetvári török küldött köszönetét fejezte ki a katonák és tisztek, nem kevésbé a szigeti polgári lakosság nevében a humánus kapitulációs egyezményért, majd pedig a 123 éves török uralmat megszüntető okmányt „Alázatos és könnyes szemmel megcsókolta".

51