Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - SUGÁR ISTVÁN: Szigetvár kapitulációja és a megadási szerződés

1. Azalatt, amíg a szerződésnek az uralkodó által való ratifikálásáról a küldöt­tek Bécsből Szigetvárra visszatérnek, a megszállottaknak a vár és a város teljes lőporkészletét, valamint mindennemű más, a hadviseléshez tartozó holmit, azok megrongálása nélkül a császáriaknak híven és minden ravaszkodás nélkül át kell adniok. Azonfelül a törököket nagyobb biztonság céljából mindaddig császári őri­zet alatt Szigetváron kell tartani, amíg a befagyott Duna ismét hajózhatóvá lesz, hogy annak utánna a már felkészített hajókon őket a török táborba szállítsák. Továbbá azokat a fegyvereket, melyeket az elvonulók az úton magukkal vihetnek, távozásukig biztonságos helyen, császári és török pecsét alatt, katonai őrizet alatt kell tartani. Valamennyi többi fegyver a „kastélyban" („in dem Castelle"), vala­mint a várban marad. 2. A szigetvári törököknek csak azután kell elvonulniok, miután a folyók hajóz­hatókká lettek, valamint a szükséges számban a kocsik és a hajók is készenlétben állnak. A törökök elvonulásának Szigetvárról, annak kihirdetése utáni 24 órán belül meg kell történnie. De a kapituláció és az elvonulás közötti idő alatt a törökök „alsó városi szállásaikon" („in ihren Quartieren der Unterstadt") tartóz­kodnak. 3. A törökök Szigetváron való tartózkodásának ideje alatt, valamint elvonulá­sukban útjuk során is, „rendjén való fizetés ellenében" („gegen richtige Bezah­lung") minden szükségletüket ki kell elégíteni, és egyébként is a „jó ellátás" („gute Verflegung") kívánságuk szerint megilleti őket. 4. A törökök közül senki ellen sem szabad elvonulásuk alatt a legcsekélyebb erőszakot, avagy semminemű más jogtalanságot elkövetni. 5. Úgy az öregeket, mint a fiatalokat a szükséges környékbeli kocsikkal és lo­vakkal el kell látni távozásukban. 6. Minden renegát, aki a török hitet felvette és maga a jelenlegi háború előtt már a várban és a városban tartózkodott, a törökökkel kedve szerint eltávozhat. Azok azonban, kik a most folyó háborúskodás óta pártoltak el, azoknak Sziget­váron kell maradniok, és nekik az eltávozás semminemű úton-módon nincsen megengedve. Azok a renegátok, akik vissza kívánnak maradni, legyenek azok bár­mily rendűek vagy állapotúak („Condition"), azoknak szabadoknak kell lenniök, és semmilyen vonatkozásban sem szabad őket megszorongatni, avagy amiatt őket zaklatni. A távozókat igen gondosan kell távoztukban a határig kísérni.

Next

/
Thumbnails
Contents