Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - SUGÁR ISTVÁN: Szigetvár kapitulációja és a megadási szerződés

az viszont tény, hogy Lotharingiai Károly az eszéki csatában nem diadalmaskodott, hanem visszavonni kényszerült csapatait.

37 Mivel a drávai híd ismét ellenséges kézre került, 1687. szeptember 16-án Villars ezredes bízvást jelenthette a francia királynak Párizsba: „...A törökök a terepen a legjobb helyzetben voltak, majdnem nekik hagytuk az egész területet, amit a múlt hadjárat végén megszereztünk. Szabadon hagytuk az utánpótlás vonalat, hogy lőszerrel és emberrel ellássák Kanizsát, Szigetet és talán Székesfehérvárt..."

38 Sziget a felszabadító hadak ostromgyűrűjében Ezek a hiteles egykorú adatok egyértelműen tükrözik, hogy nem sikerült Bádeni Lajos őrgrófnak elérnie Sziget ostromát. Sziget váránál is érvényesült az a hadműveleti elv, hogy a felszabadító háború során a szárnyakon lévő nagy várak ostromára - amint azt például Eger esetében egykorú levéltári adatok sora is tanúsítja - a hadvezetőség nem vont el a főirányban operáló hadseregtől nehéztüzérséget, s nem vállalta a Dunától való túlságos eltávolodást, azaz a folyamon való élelmiszer, tüzérség és lőszer szállításáról való lemondást, hanem e várakban az ellenséget a blokád ugyan lassú, de biztos és áldozatot nem kívánó „fegyver"39 ével: a kiéheztetéssel kényszerítette behódolásra, kapitulációra. Ezzel magyarázható, hogy a közeli Pécs birtokában, a hadműveletek sikerét nem befolyásoló Szigetvár elfoglalására sem számottevő emberi, még kevésbé tüzérségi erőt nem áldozott. A Sziget elleni katonai vállalkozások a Pécsen állomásozó gróf Gabriele Vecchi császári alezredes kezében összpontosultak. Vecchi, a derék olasz tiszt végül is 1688. április 14-én Sziget várát és a várost lőtávolon kívül szoros ostromgyűrűbe zárta.

40 Leandro Agnussola császári hadmérnök egykorú helyszíni vázlata tájékoztat hitelesen a császári blokád állásairól, sáncairól Sziget körül. Az ostromgyűrűben 16 sáncot alakítottak ki, s ezek közül a zöm, illetve a jelentékenyebbek az Almás-patak keleti mellékén épültek ki, s csupán három kapott helyet a nyugati oldalon. A jelentékenyebb sáncoknak nevet is adtak. Ismerkedjünk most meg a Sziget köré vont blokád sáncaival.