Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - SUGÁR ISTVÁN: Szigetvár kapitulációja és a megadási szerződés

ul szolgált a magyarországi török hódoltságnak az egymást érő, súlyos áldozato­kat követelő hadjáratok sorozata útján való felszámolására, az oszmán hódítók­nak Magyarországról való kiűzésére, s ennek keretében hazánk felszabadítására. A Bécs alól keleti irányban megindult keresztény hadak még 1683. október 27­én megadásra bírták Esztergomot, de 1684 őszén Buda ostromával kudarcot val­lottak. 1685. augusztus 15-én Érsekújvár is kapitulálni kényszerült. Egy merészen előretörő sereg megadásra bírta Szolnok várát. A Lotharingiai Károly herceg fő­parancsnoksága alá rendelt szövetséges keresztény hadsereg Miksa Emánuel bajor választófejedelemmel együtt ostrom alá vette Buda várát, s hosszú és véres ost­rom eredményeként 1686. szeptember 2-án lehullott a Török Birodalom lobogója Buda várának ormáról: felszabadult Magyarország „szíve". 9 Buda visszafoglalása után a hadműveleti terv szerint a Lotharingiai Károly fő­parancsnoksága alatt álló szövetséges hadseregnek tovább kellett haladnia délre­délkeletre, a belgrádi fő hadműveleti irányba. A bécsi udvar ugyanis meghagyta a főparancsnoknak, hogy kövesse a Dárda felé visszavonuló Szulejmán pasát, s ezáltal a Duna bal partján fekvő térség teljes ki­ürítésére kényszerítse őt. Az ily módon szabaddá vált területen egy-egy hadtestet rendeljen ki Szeged és Pécs bevételére, majd pedig az ország felszabadítását a Tisza és a Dráva vonaláig terjessze ki. S amennyiben rendelkezik még elegendő katonai erővel, úgy szigetelje el, vegye blokád alá Szigetvárt, Kanizsát, Székesfe­hérvárt és Egert. 10 Károly herceg valóban abban bízott, hogy a menekülő török nagyvezért még utolérheti és csatára kényszerítheti. 11 1686. szeptember 22-én a szövetséges sereg Palánkánál táborozott, ahonnan a főparancsnok Bádeni Lajos őrgróf parancsnoksága alatt egy 14 ezredből álló lo­vas és gyalogos különítményt indított el a Dráva felé azzal a paranccsal, hogy az ottani császári csapatokkal egyesülve az Eszékig terjedő területet vegye birtokba és tisztítsa meg az ellenségtől. E hadtest császári ezredeit Batthyány- és Ester­házy-huszárokkal egészítették ki. 12 Lotharingiai Károly herceg továbbhaladva, Kalocsa tájékáról de la Vergne már­ki parancsnoksága alá adott csapatokkal Szeged megvételére rendelte Bádeni se­regét. 13 Bádeni Lajos egymás után foglalta el Simontornyát, Dombóvári, Kaposvárt, Se­gesdet és Barcsot, félkörben körülvéve Szigetvárt. 14 A csapatok október 16-án ér­keztek Pécs falai alá, s megkezdték a vár és a város ostromát. Október 21-én a

Next

/
Thumbnails
Contents