Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

I. Tanulmányok a török alóli felszabadító háború kérdéseiről - KALMÁR JÁNOS: Az Einrichtungswerk fogadtatása a bécsi udvari főbizottságnál

kívül azért is fenntartásai voltak e javaslattal kapcsolatban, mert az egykori vi­szonyok visszaállítása az időközben e területeken birtokhoz juttatott németeket megfosztotta volna javaiktól. 31 Ehelyett azt tartotta volna célszerűnek, hogy a szabad királyi városok kivételével részletre adják el a fennmaradó birtokokat, mégpedig úgy, hogy az azokat megvásárolni szándékozók közül a katolikusokat részesítsék előnyben. Az ily módon szerzett pénzből hajtsák azután végre az el­sődleges fontosságú, de igen költségesnek ígérkező betelepítést. Strattmann oszt­rák kancellár - maga is szerencsétlennek tartva a jogosultság igazoltatásának ötletét - azzal toldotta meg Kinsky javaslatát, hogy az újszerzeményi területeket - a regále-javak kivételével, melyek továbbra is az uralkodó kezén tartandók meg - a három éven belüli megművelés kötelezettségének feltételével bocsássák áru­ba. Aki pedig vállalásának határidőn belül nem tenne eleget, attól vegyék vissza a birtokot. Velük szemben azonban Dietrichstein herceg fenntartotta azt az Ein­richtungswerkben is megfogalmazott álláspontot, hogy a birtokjogukat igazolni tudók kapják vissza járandóságaikat, az ezen felül megmaradók eladásának gon­dolatát viszont maga is pártolta, leszámítva természetesen az uralkodó által bá­nyaregále-jogon bírottakét - amilyen pl. Nagybánya is volt -, melyeket változat­32 lanul kamarai kezelésben kívánt meghagyni. Végigtekintve az egyes fejezetekkel kapcsolatban papírra vetett főbizottsági ál­lásfoglalásokon, az ezekben megjelenő javaslatok és kritikai észrevételek közvetve segítenek minősíteni magát az Einrichtungswerket is. 1911-ben, a XVII. század végi magyarországi berendezkedésnek szentelt alapve­tő munkájában Theodor Mayer arra a következtetésre jutott, hogy a votumokban az uralkodói jogokkal kapcsolatban az abszolutizáló jelleg domborodik ki, míg az Einrichtungswerk a rendi befolyást és kiváltságokat nem akarta alapvetően meg­bolygatni. Míg szerinte az Einrichtungswerk fő célja a magyarországi viszonyok javítása volt, addig a főbizottság feladatát az abszolutizmus szolgálatában látta. 33 E vélemény lényegével egyetértve is idekívánkozik némi kiegészítés olyan tények alapján, melyeket egyébként Mayer maga is említ. A votumok meglehetősen nagyfokú megértést tanúsítottak társadalmi és gazda­sági kérdésekben. Figyelemreméltó, hogy a protestánsoknak az érvényben lévő törvényeken alapuló követeléseit teljes mértékben jogosnak fogadták el, pedig ez­zel engedtek az egyébként másutt (pl. Csehországban) következetesen érvényesí­tett, a katolicizmus kizárólagosságára törekvő berendezkedési elvből. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy éppen a főbizottság ne képviselte volna eléggé az

Next

/
Thumbnails
Contents