Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

I. Tanulmányok a török alóli felszabadító háború kérdéseiről - KALMÁR JÁNOS: Az Einrichtungswerk fogadtatása a bécsi udvari főbizottságnál

kívül azért is fenntartásai voltak e javaslattal kapcsolatban, mert az egykori viszonyok visszaállítása az időközben e területeken birtokhoz juttatott németeket megfosztotta volna javaiktól.

31 Ehelyett azt tartotta volna célszerűnek, hogy a szabad királyi városok kivételével részletre adják el a fennmaradó birtokokat, mégpedig úgy, hogy az azokat megvásárolni szándékozók közül a katolikusokat részesítsék előnyben. Az ily módon szerzett pénzből hajtsák azután végre az elsődleges fontosságú, de igen költségesnek ígérkező betelepítést. Strattmann osztrák kancellár - maga is szerencsétlennek tartva a jogosultság igazoltatásának ötletét - azzal toldotta meg Kinsky javaslatát, hogy az újszerzeményi területeket - a regále-javak kivételével, melyek továbbra is az uralkodó kezén tartandók meg - a három éven belüli megművelés kötelezettségének feltételével bocsássák áruba. Aki pedig vállalásának határidőn belül nem tenne eleget, attól vegyék vissza a birtokot. Velük szemben azonban Dietrichstein herceg fenntartotta azt az Einrichtungswerkben is megfogalmazott álláspontot, hogy a birtokjogukat igazolni tudók kapják vissza járandóságaikat, az ezen felül megmaradók eladásának gondolatát viszont maga is pártolta, leszámítva természetesen az uralkodó által bányaregále-jogon bírottakét - amilyen pl. Nagybánya is volt -, melyeket változat32 lanul kamarai kezelésben kívánt meghagyni. Végigtekintve az egyes fejezetekkel kapcsolatban papírra vetett főbizottsági állásfoglalásokon, az ezekben megjelenő javaslatok és kritikai észrevételek közvetve segítenek minősíteni magát az Einrichtungswerket is. 1911-ben, a XVII. század végi magyarországi berendezkedésnek szentelt alapvető munkájában Theodor Mayer arra a következtetésre jutott, hogy a votumokban az uralkodói jogokkal kapcsolatban az abszolutizáló jelleg domborodik ki, míg az Einrichtungswerk a rendi befolyást és kiváltságokat nem akarta alapvetően megbolygatni. Míg szerinte az Einrichtungswerk fő célja a magyarországi viszonyok javítása volt, addig a főbizottság feladatát az abszolutizmus szolgálatában látta.

33 E vélemény lényegével egyetértve is idekívánkozik némi kiegészítés olyan tények alapján, melyeket egyébként Mayer maga is említ. A votumok meglehetősen nagyfokú megértést tanúsítottak társadalmi és gazdasági kérdésekben. Figyelemreméltó, hogy a protestánsoknak az érvényben lévő törvényeken alapuló követeléseit teljes mértékben jogosnak fogadták el, pedig ezzel engedtek az egyébként másutt (pl. Csehországban) következetesen érvényesített, a katolicizmus kizárólagosságára törekvő berendezkedési elvből. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy éppen a főbizottság ne képviselte volna eléggé az