Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Kuti István-Újvári András: Mohács hadibázisának védelme 1687-ben

1687. JÚLIUS 10. II.: A csapatok a szigetről egymás után átvonultak a Duna másik oldalán lévő területre. 1687. JÚLIUS 11. II. Szekcső környékéről elindultunk és egészen Mohácsig meneteltünk. 1687. JÚLIUS 12. II.: a Dunát elhagytuk és bal kéz felé a Dráva irányába mentünk. 1687. JÚLIUS 13. II. A hadsereggel megérkeztünk Siklósra, őfensége, ö hercegségével tárgyalt (a következő napokra Miksa Emánuel naplója részletesen foglalkozik az új, egyesített hadsereg hadrendjével, beosztásokkal, szervezési kérdésekkel). 1687. JÚLIUS 16. III.: (a bajor választófejedelem hadserege csatlakozott a császáriakhoz, majd egységes vezénylettel Valpó felé nyomultak, ezt követően pedig a napi eseményekről tudósítanak a naplók). Mohácsról semmi hír nincs, majd pedig annál több is. 1687. JÚLIUS 23. III.: hírt kaptunk, hogy Orlick főstrázsamester a De Pace ezredből, aki 300 emberrel a mohácsi hídhoz vezényeltetett, először a tatárokat, akik a hadtápot akarták a Dunánál elzsákmányolni, visszaverte és menekülésre késztette, de az ellenség nyomába szegődve, két mocsáron átkelve, túl messze üldözte őket, a csapatot megtámadták a felbukkanó és lesben álló törökök és 120 fős veszteséggel kellett meghátrálniok. II. : Mohácsról kaptuk a hírt, hogy egy nappal ezelőtt, egészen korán reggel, három erős török csapatot láttak, amelyek a mi őrségünkön rajtaütve, az ott tárolt élelmiszert akarták megszerezni, őróluk azonban nem sokkal előtte jelentést tett a mieinknek egy kémkedő paraszt. így aztán Orlick főstrázsamester 600 német vértessel biztonságból átkelt a közeli mocsáron, közben a mi hajóink, amelyeket akkorra már néhány portyázó török megtámadott, visszavonultak a túlsó partra. A főstrázsamester csak addig tartotta fel az ellenséget, amíg a török tartalék, amely vagy ezer lovasból állt, meg nem támadta és be nem szorította a mieinket a mocsárba. Ott aztán 101-en elestek egy Arco tábornok ezredébe tartozó főhadnaggyal együtt. Ellenben az említett törökök közül, akiknek a rajtaütése nem sikerült, 40-et halva találtak azon a helyen, azokon kívül akiket magukkal cipeltek. 1687. JÚLIUS 24. I.: A mai napon kaptam hírt, miszerint a Felsőmagyarországon lévő törökök útnak indultak, hogy Mohácson lévő hidunkat lerombolják, őméltósága Piccolomini grófot utasította, öt ezreddel menjen a hídfő védelmére. (a fősereg ekkor még Old körzetében, a Dráva bal partján táborozott) III. : A mohácsi hídhoz vezényeltek öt ezredet, mégpedig Piccolominit, Lodront, a Hanoveri lovasokat, D'Herbeville és Dettvin dragonyosait. 1687. JÚLIUS 28. (a hadsereg Siklósról Mohács felé menetel, közben egyszer letáborozott). II.: Megérkeztünk Perg Harsan és a Duna közötti területre, közben a frank és sváb segédcsapatok is megérkeztek Mohácsra. 1687. JÚLIUS 29. I. : ... itt maradtunk, mivel igen ió legelők voltak, amire lovasságainknak szüksége volt. Rabattá gróf, hadbiztos megérkezett. II. : Ebben a táborban csendesen táboroztunk. Itt a Duna felől, ami nincs messze, minden szükséges készletből elegendő az ellátmány és a hadsereg ismét fel tud erősödni. III. : Pihenőnap. Mohácshoz érkezett Durlach hg. 6000 sváb harcossal, ugyanúgy Rabattá főhadbiztos. 1687. JÚLIUS 30-31. I.: Harkány (?) és Mohács között voltunk. Baranyavárra küldtünk felderítőket. Mohácstól egy órányira. II. : Veteráni gróf öt ezreddel (lovas) átkelt a Duna túlsó oldalára, hogy arról a területről minél többet begyújtson. A régi tábort elhagytuk és az újat a Mohács alatti síkon, a Karasso (?) nevű falucska mentén vertük fel, a várostól egy órányira. III. : (lényegében ugyanígy írja le, majd pedig:) a Mohács közelében lévő táborban kétszer volt riadókészültség. (Erről a táborhelyről nem készült hadmérnöki rajz vagy vázlat, így a tábor helyét teljes pontossággal meghatározni nem lehet, holott több napló is ezt mohácsinak nevezi, talán Hasslingen menetparancsa és menetjellemzői alapján lehetne megkísérelni a helymeghatározást.) 1687. AUGUSZTUS 1. I.: a vezér elküldte Schärffenberg grófot 5000 emberrel, hogy a