Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)
Előszó (SZITA LÁSZLÓ)
A magyar történeti kutatás és történetírás keveset foglalkozott a török elleni visszafoglaló háborúk feldolgozásával. Ennek, véleményünk szerint, az volt többek között az oka, hogy a magyarság részvételét a történelemkutatás nem tárta fel eléggé a mai napig. Ennek a következménye, hogy - mint Szakály Ferenc találóan megállapította - „A felszabadító háború története sohasem tartozott és most sem tartozik a magyar történészek kedvelt témái közé". Ezt az ellenérzést táplálta a magyarság nagy tömegeinek a döntő nagy ütközetekből való kívülmaradása, a felszabadítással járó háborús megpróbáltatások, valamint a történetírás Habsburg-ház ellenes koncepciója és beállítottsága is. Buda visszafoglalásának történetét kivéve, az elmúlt esztendőkig, a történeti kutatás Buda utáni eseményekkel is keveset foglalkozott. Buda felszabadulásának háromszáz éves évfordulója megélénkítette a különböző kutatóműhelyeket és 1986-ra számos kiváló dokumentum-gyűjtemény, tanulmány és összefoglaló mű látott napvilágot, amely könyvek e téma feldolgozása szempontjából a hadtörténetírás ezen problematikájában korszakhatárt jelentenek. Kiemelkedő jelentőségű volt az 1986-ra elkészült és 1986-1987-re megjelent „Buda expugnata 1686 Európa et Hungária 1683-1718" (A török kiűzésének európai levéltári forrásai I—II. kötet), ennek szerves folytatásaként kiadott „A török kiűzésének hazai levéltári forrásai" c. III. kötet, amelyek a Budapest Főváros Levéltára kiadványaként láttak napvilágot, megmozgatva Európa szinte valamennyi fontos levéltárát és a hazai levéltárakat. Csaknem teljes áttekintést kaphatunk 1683-tól, Bécs ostromától a Pozseraváci békéig, 1718-ig azokról a levéltári, könyvészeti forrásokról, amelyek e háborúk valamennyi kérdésére választ adhatnak. Buda felszabadításának óriási - már a korban kiemelkedő erejű - visszhangja elhomályosította az azt követő időszakban lezajlott hadjáratok jelentőségét. Pedig a Harsány-hegy közvetlen térségében megvívott csata a keresztény császári csapatok olyan győzelmét hozta, amely végleg megroppantotta a török birodalom reguláris haderejét, ennek következményeként omlott össze a birodalom kormányzata és elvesztette legerősebb erődítményét, Belgrádot.
