Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Hóvári János: A nagyharsányi csata török szemmel

között ilyen elnevezés nem szerepelt. A harmadik lehetséges elágazás Keskendnél volt, ahol a Karasica egyik ágán (ma Hali csatorna) átvezető híd után vált el egymástól a báránya vári és a Hercegszőllős-Csuza-Vörösmart-i út.

1

' Ha hihetünk a falunév etimológiájának akkor már maga a Keskend név is az egykori folyami átkelőhelyre utal. Pesthy Frigyes 1865. évi gyűjtésekor a falu lakói a következőt mondották az egykori híddal kapcsolatban. ,,Miután a' mocsárnak csatornya általi lecsapolása előtt itt átjárási rév is volt, melly annál is inkább hitelt érdemel, mivel ezen csatornának tőszomszédságában, és pedig éjszaki részén, egy kortsma létez, melly a karancsi határban ugyan fekszik, és jelenleg is Révi kortsmának neveztetik."

18 Ez utóbbi nevét nemcsak az említett kocsma őrzi, hanem itt volt a kuruc hadjáratok során elpusztult Rév nevezetű falu is, amely a Karasicának már a túlsó - azaz északi - partján, Keskenddel átellenben feküdt.

19 A negyedik olyan hely, amit Csatái köprüvel azonosíthatunk, az a baranyavári Karasica híd, amely után a Mohácsi út elválik az Ivándárda-KeresztesBóly-Villány ill. Keresztes-Lapácsa-Villány-i úttól.

20 Ezt a hidat leginkább „Hosszú híd"-nak nevezték.

21 Valószínűleg ez két elkülöníthető részből állhatott, s erre vonatkozó Lotharingiai Károly naplójában a ,,baranyavári mocsarak két hídját" megjelölés.

22 Sajnos az előbb említett helyek közül bármelyiknek Csatái köprüvel való azonosításához nincs minden kétséget kizáró bizonyítékunk. Ezen csak a Baranya háromszög helynév anyagának alapos feldolgozása során előkerülő újabb adatok bevonásával lesz esetleg lehetőségünk, ugyanis a „Baranya megye helynevei" című igen alapos helynévtár a jelenlegi, s nem a történelmi Baranya megyéről készült, s az egykori baranyavári járás teljes egészében kimaradt a kötetből.

23 Csatái köprü lokalizációjához a hadászati érvek is segítenek. A törökök nyilván nem táboroztak le Szigetfalunál. Egyrészt túlságosan kis távolságra volt a Drávától, másrészt a környék nagyon mocsaras volt. Dárdánál legfeljebb csak a Laskafalu felé eső szárazabb területeken nyílott volna lehetőség a táborozásra. Am egy kiadósabb eső az egész környéket mocsárrá változtathatta volna, ezzel a török sereg szabályosan bezárta volna magát egy szűk helyre. Keskendnél a Karasica mocsarai miatt nem volt lehetőség a sereg hosszabb pihentetésére. így csak a baranyavári magaslat, a Pélmonostor felé eső rész kínálkozott a táborozáshoz alkalmas helyül. Ezen érveket tudomásul véve Rasid a baranyavári hidat nevezte Csatái köprü-nek. A törökök augusztus 8-ig nem mozdultak ki a Csatái köprü-i, azaz baranyavári táborból, mivel jól tudták, hogy egy ilyen hadmozdulat számukra kedvezőtlen lett volna.

24 Augusztus 8-i haditanácsban a szövetségesek a további visszavonulás mellett döntöttek, hogy ezzel kicsalják a törököket a Karasica mocsaraiból. Nyugatra Siklós-Pécs irányába vonultak vissza.

25 A törökök ezt időben észlelték és megtették a szükséges hadmozdulatokat és elzárták Kis-