Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Veres D. Csaba: Hol zajlott le a „Második mohácsi" vagy „harsányi-hegyi csata" 1687. augusztus 12-én?

épületét is feltünteti a rajzoló). A képen központi helyet foglal el a virágosi magaslatok - tehát kelet - felől a Karasicát, a lapályt, majd a tereplépcsőt merőlegesen metsző útvonal („La strada di Mohatz a Siklós"), azaz a Mohácsról Siklós felé vezető út. Ezen a képen is - a tereplépcső és az út metszéspontjától valamivel délebbre - szerepel a félrevezető ,,Kystotfalu" felirat, a középkori Villány falu néhány romosán ábrázolt épülete mellett. A további két - fentebb említett - kép már a csatát ábrázolja. Elsőnek az ugyancsak a Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Történelmi Képcsarnokában őrzött rajzot kell megemlítenünk, melyet - a kartus szövege szerint - Carlo Juvigny, a Felséges Római Császár mérnöke tervezett, s Johannes Franck de Langgrafen rajzolt meg.

6 Ez a kép déli irányból ábrázolja a csatateret, illetve a csatát. Hátterében - szemből nézve - a Villányi-hegység magaslatai húzódnak. A bal sarokban - nyugaton - Siklós neve és rajza látható; a baloldali kartus alatt (amely részben takarja a Harsányi-hegy rajzát) szőlőültetvények alatt egy romos falu rajza, felette a „Harsan" (azaz Harsány, a mai Nagyharsány) felirat. Ennél a falunál kezdődik a szövetséges keresztény hadak nyugati - jobb szárnya, s a Siklós-Mohács közti út két oldalán húzódik a kettős harcvonal keleti irányba, a Karasica völgyét nyugatról szegélyező tereplépcsőig, ahol az említett út (a kartusban „N" jelzéssel: „Stras (sic!) nach Mohaz. . weg wo die Teutsche Armada in des Läger eingrebrachen") a Kara1. az. vázlat